Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezetője – aki a park kialakításában tartalomfejlesztő muzeológusként is részt vett – megnyitó beszédében hangsúlyozta, a helyben is elérhető kultúra ösztönzi a szülőföldön maradást és erősíti a vidék szerethetőségét.
A park területét sáncárok és vesszőfonásos paliszádfal veszi körbe, a bejáratnál pedig háromszintes, fából emelt torony áll, ahonnan belátható az intézmény teljes területe. A parkba érkezőket látogatóközpont fogadja, ahol egy előadó- és egy kiállítótermet is kialakítottak.
Az érdeklődők megtudhatják azt is, hogy Kelet-Európában a szarmata törzsek fénykorának az időszámításunk szerinti 2-3. században megindult germán, majd a 4. századi hunokhoz köthető népvándorlások vetettek véget, az írásos forrásokból szervezett jelenlétük még a 6. század második felében is kimutatható.
A részben vagy teljesen földbe süllyesztett épületeknél a látogatók képet kaphatnak a szarmaták életéről: megtudhatják, milyen növényeket termesztettek, állatokat tartottak, hogyan dolgozták föl az élelmiszereket, s arról is, milyen volt a kézművességük.
A fejlesztés mintegy 244 millió forintnyi uniós támogatásból valósult meg.
Fotó: szegedma.hu