A németországi születésű diplomata 1973-ban Nobel-békedíjat kapott a vietnami háborút lezáró párizsi békemegállapodás kitárgyalásában betöltött szerepéért.

Henry Kissinger 1969 és 1975 között nemzetbiztonsági tanácsadóként szolgált a Fehér Házban Richard Nixon és utóda, Henry Ford idején, valamint 1973 és 1977 között külügyminiszterként irányította az amerikai diplomáciát.

Külpolitikai megközelítése a reálpolitika volt, és ennek részeként a hidegháborús feszültségek enyhítése. Az 1970-es évek elején meghatározó szerepe volt az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok normalizálásában. Külpolitikai stratégiájának fontos eleme volt a fegyverzetkorlátozási tárgyalások elindítása a Szovjetunióval, aminek eredményeként 1972-ben megszületett a ballisztikus rakétaelhárító rendszerek telepítéséből szóló egyezmény (Anti-Ballistic Missile Treaty), ami 2002-ig volt hatályban.

Henry Kissinger nem hivatalos pozícióban később is több amerikai elnöknek adott külpolitikai tanácsokat, mind demokrata, mind republikánus elnököknek, köztük George W. Bush-nak és Donald Trumpnak.

Külpolitikai stratégiájának kritikusai szerint a reálpolitika és az Egyesült Államok elsődleges érdekeinek érvényesítése érdekében hozzájárult autokratikus rezsimek kiépüléséhez, valamint szemet hunyt az emberi jogok megsértése felett diktatórikus berendezkedésű országokban.

Henry Kissinger a századik születésnapja alkalmából a jövő héten New Yorkba és Londonba, valamint németországi szülővárosában, Fürthbe is ellátogat - közölte fia, David Kissinger a Washington Post című napilapban édesapjáról megjelent írásában.

"Nem csak a Kreml hibás a háborúért" – mondja Henry Kissinger

Az interjúban emlékeztetett: már 2014-ben kétségeit fejezte ki azzal a törekvéssel kapcsolatban, hogy Ukrajnát "meghívják" a NATO-ba.

"Ezzel az események olyan sorozata vette kezdetét, amelyek a jelenlegi háborúba torkolltak"

– vélekedett az elmúlt hónapokban több interjút is adó korábbi diplomata.

Henry Kissinger hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin könyörtelen agressziós háborút indított Ukrajna ellen.

"A háború maga és annak módja rendkívül könyörtelen, az orosz támadást vissza kell verni"

– jelentette ki, majd hozzátéve, hogy támogatja az ukránok és a Nyugat ellenállását.

Oroszország nem nyerhet

– jelentette ki.

"Most, hogy nincs semleges övezet többé a NATO és Oroszország között, jobb a Nyugat számára, ha Ukrajna is taggá válik"

– jelentette ki.

"Minél inkább érinti a háború az orosz identitás lényegét, annál nagyobb lesz annak valószínűsége, hogy megteszi"

– tette hozzá a nukleáris fenyegetéssel kapcsolatban, szemlézte az interjút az infostart.hu.

Fotó: CBS News vágókép