A volt fideszes államtitkár szabadlábon védekezhet, míg vádlott-társa, Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke bilincsben érkezett a tárgyalásra.
A vádirat szerint az államtitkár rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől. Az államtitkár cserébe befolyását felhasználva Schadl kérésére intézett el többek között végrehajtói kinevezéseket. Mindkettőjüket korrupciós bűncselekményekkel, hivatali visszaéléssel és befolyással való üzérkedéssel vádolják. A vád szerint Schadl összesen 83 millió forinttal vesztegette meg Völner Pált.
A vesztegetés ugyanakkor nem csak Völner irányába működött a vádirat, és a napvilágot látó hangfelvételek szerint: a hátszéllel kinevezett végrehajtók hatalmas összegeket, esetenként osztalékuk felét kellett kifizessék az érdekükben közbenjáró Schadl Györgynek – azaz a vádirat szerint ők is érintettek a vesztegetésben. Közülük többen már beismerő vallomást tettek. Az ügynek összesen 22 vádlottja van.
A februári előkészítő tárgyalás után május 16-án tartották a per első tárgyalását, azon a tárgyaláson Schadl Györgyöt hallgatták meg, Völner Pál nem jelent meg. Ahogy Völner, úgy Schadl György is tagadta, hogy elkövette volna terhére rótt bűncselekményeket. Azt állította: a végrehajtók azért fizettek neki, mert korábban kölcsönadott nekik.
Ez a keddi tárgyaláson sem változott, Völner Pál az ekkor tett vallomásában továbbra is tagadta, hogy bármit is elkövetett volna. A vádat minden elemében visszautasította. A Hvg tudósítása szerint az ügyészség vádiratának megállapításait „súlyosan valótlanoknak, alaptalanoknak” nevezte.
A volt államtitkár próbálta bemutatni életét, hogy ezzel érzékeltesse, hogy mindig volt pénze, nem szorult rá arra, amivel vádolják, vagyis a hivatali vesztegetés elfogadására – korrupcióra. Egész életében tisztességesen dolgozott, jövedelmét pedig mindig tisztességes munkával kereste meg, minden kötelességét teljesítette.
Schadl Györgyöt elmondása szerint egy protokoll-eseményen ismerte meg, ahol számára „agilis fiatalembernek tűnt”, kizárólag munkakapcsolata volt, hiszen többször egyeztetniük is kellett.
A volt államtitkár ismét több tanú meghallgatását kérte. Ez visszatérő elem vallomásában, állítása szerint ezek a tanúk, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter tudnák igazolni, hogy az őt ért vádak alaptalanok. Szerinte a minisztérium működési rendjéből – aminek alapjait még 2014-ben Trócsányi László fektette le elmondása szerint – az következik, hogy ha bárki is befolyásolni akart volna bárkit, akkor az visszajutott volna a miniszterhez. Varga pedig ebben az esetben - Völner érvelése szerint - intézkedett volna.
Vallomásában Völner sérelmezte a vagyonelkobzást.
– jelentette ki.