Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét. A vonatkozó nyilatkozatok és értékelések már soha nem lesznek megismerhetők – írta a Népszava.

A tárca közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba 2020 márciusában kötött szerződést a malajziai GR Technologies SDN BHD nevű céggel 7000 lélegeztetőgép beszerzéséről közbeszerzési eljárás nélkül, amely egyébként jogszerű volt a koronavírus járvány idején elfogadott rendkívüli szabályok alapján. A szerződések révén a külügyminisztérium csak a maláj cégtől mintegy 176 milliárd forint értékben vásárolt kínai gyártású lélegeztetőgépeket, szám szerint csaknem 7000 darabot.

Ezek túlnyomó többségét soha nem is használta a magyar egészségügy, mert 

  • számos gép nem felelt meg a magyar és EU-s szabványoknak, 
  • nem is volt ekkora lélegeztetési szakember-kapacitása a magyar kórházaknak.

A külügyi tárca a 176 milliárd forint egy részét, 9 millió dollárt (2,8 milliárd forintot) nem is GR Technologies SDN BHD-nek utalta, hanem közvetlenül a tulajdonos-cégképviselő Datuk Vinod Sekhar magánszemély számlájára. (A kormány különböző forrásokból összesen 300 milliárd forint értékben vásárolt 16 ezer gépet, tehát a legnagyobb beszállító ez a maláj cég volt.) 

A Transparrency International 2021-ben fordult adatigényléssel a Külügyminisztériumhoz, a GR Technologies SDB BHD kötött szerződéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A minisztérium pár nappal ezelőtt a – harmadfokú – kúriai ítélet jogerőre emelkedése után arról tájékoztatta a Transparency-t, hogy a GR Technologies SDN BHD nevű gazdasági társaság átláthatóságával kapcsolatban keletkezett iratokat már 2021. november 15-én, vagyis a szerződés aláírását követő 20 hónap elteltével megsemmisítették.

A Transparency emlékeztet, hogy míg a külügyminisztérium 20 hónap után ledarálta az iratokat, addig a magánszemélyeknek 5 évig kell megőrizniük a rezsiszámláik befizetést igazoló iratokat, vagyis feltűnően gyors volt a selejtezés.

A Kúrai elfogadta a külügyi tárca azon érvelését, hogy a szerződés előkészítése során egyetlen írásbeli adat, diplomácia távirat, email, szerződéstervezet, a hatalmas összegű kifizetést előzetesen jóváhagyó, úgynevezett kötelezettségvállalási irat, de még csak feljegyzés sem keletkezett, minden szóban intéződött. Így ezeket, mint nem létező adatokat a minisztériumnak nem kell kiadnia. Ligeti Miklós a Transparency jogi igazgatója ezt abszurdnak tartja, szerinte „felfoghatatlan, hogy a külügyi tárca sikerrel érvelhetett azzal, hogy 176 milliárd forint közpénz elköltésének semmilyen leírt nyoma ne létezne.”

Így viszont vélhetően soha, vagy még hosszú ideig nem lesz megismerhető, hogy ki és milyen előzmények után döntött arról, hogy a magyar állam szerződést kössön a GR Technologies-szal, majd a szerződések alapján 176 milliárd forintnyi közpénzt költsenek el.

Fotó: DK Facebook-oldala