MSZP: a pedagógus miért nem nyilváníthat véleményt a közoktatásról?
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte, hogy ha Magyarországon valóban él a szabadság és bárki elmondhatja a véleményét, akkor a pedagógus-státusztörvény tervezete miért tartalmazza, hogy a tanárok nem nyilváníthatnak véleményt a köznevelési rendszer működéséről? Miért nem élhetnek a polgári engedetlenség jogával sem? - sorolta kérdéseit.
Arra is választ várt: miért készült olyan jogszabály-tervezet, amely szemben áll az ország és az unió között már létrejött megegyezéssel? Kifogásolta azt is, hogy a pedagógus pályát egyfajta hivatásrenddé tenné a kormányzat.
Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: a kormány néhány szakmát - az egészségügyieket, a rendvédelmi és katonai szakmákat - hivatásszakmának nevez, amelyekről azt gondolja a kabinet, hogy sajátos jogi szabályozást igényelnek.
Emlékeztetett, hogy az első életpályatörvényt a pedagógusok esetében mintegy tíz éve vezették be. Újdonság e tekintetben nincs az új tervezetben - jelentette ki.
Az életpályát szabályozó törvény tartamáról zajlanak az egyeztetések, az Országgyűlés pedig az után fogja megvitatni az előterjesztést, ha az egyeztetések véget érnek - tette hozzá.
A pedagógusok munkáját életbevágónak nevezte az ország számára. Kijelentette: olyan törvényt szeretnének alkotni, ami jó elsősorban a diákoknak, másodsorban a pedagógusoknak.
Jobbik: támogatja-e a kormány a kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztrációt és tagdíjat?
Lukács László György (Jobbik) emlékeztetett: korábban már kezdeményezte, hogy töröljék el a kereskedelmi és iparkamarai kötelező regisztrációt, hogy a kamara megmutathassa valós társadalmi támogatottságát. Felszólalásában irritálónak nevezte az ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulást is.
Az ellenzéki politikus azt kérdezte a miniszterelnöktől: hajlandó-e a kormány támogatni kezdeményezését?
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kormány szerint kamarára és kötelező díjra szükség van, a kamraellenes hangokat nem támogatják. Hozzátette: a beszedett kamarai hozzájárulás elköltéséről kizárólag a kamara demokratikusan megválasztott testületei jogosultak dönteni.
A miniszterelnök azt mondta: ha nem lenne a kamara és a kötelező tagság, akkora kamara nem tudna kedvezményes hiteleket meghirdetni a vállalkozóknak. A kormány pozitívan, nélkülözhetetlennek ítéli a kamara munkáját - jelezte Orbán Viktor.
Mi Hazánk: csak papíron jött létre egymillió új munkahely
Szabadi István (Mi Hazánk) szerint egymillió új munkahely "papíron is csak a legnagyobb jóindulattal" jött létre Magyarországon. Ebből a 20-54 éves korosztályban 2010-hez képest 390 ezerrel dolgoznak csak többen, beleértve a korábbi rokkantnyugdíjasokat. Hozzátette: a további növekmény a 18 év alatti és a nyugdíjas korosztály munkába kényszerítésének volt köszönhető.
Ezért az ellenzéki politikus azt kérdezte: továbbra is ragaszkodnak-e a kormányzati propaganda hangoztatásához az egymillió új munkahelyről?
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: a baloldal tönkretette a munkahelyeket, az Orbán-kormány azonban létrehozta azokat.
Hangsúlyozta: 2010-ben csődben volt az ország 11-12 százalék volt a munkanélküliség, ma pedig az a kérdés, hogy az uniós munkanélküliségi rangsor élen melyik pozícióban van Magyarország, és inkább a munkaerőhiány okoz problémát.
Egymillió munkahelyet teremtett az Orbán-kormány, négy százalék alá vitték a munkanélküliséget és folyamatosan érkeznek a beruházások Magyarországra - jelentette ki.
Párbeszéd: mit tesz a kormány az energiaszegénységben élők megsegítése érdekében?
Berki Sándor (Párbeszéd) arról beszélt: az MVM-től nem kapta meg, hogyan változott az elmúlt években a hatvan napon túli tartozást felhalmozó háztartások száma. Azonban márciusban 88 ezer háztartásnak volt hatvan napon túli áramszámla tartozása, gázszámlával pedig 61 ezren tartoznak hatvan napon túl.
Emellett több mint nyolcezer gyermek nevelkedik olyan családban, ahol nincs áram - emelte ki, majd azt kérdezte: mit tesz a kormány az energiaszegénységben élők megsegítése érdekében?
Lantos Csaba energiaügyi miniszter válaszában hangsúlyozta: a kormány "életben tartotta" a rezsicsökkentést és ezután is meg fogják tartani.
Rámutatott: európai összehasonlításban Magyarországon legolcsóbb a villany- és gázár, és egy átlagos háztartásnak bevételeik 2,5 százalékát kell kifizetni energiaszámlára.
Ennek ellenére is vannak tartozásfelhalmozók, nemcsak családok, vállalkozások is, de a ténylegesen kikapcsolt fogyasztók aránya elenyésző a felszólítottakhoz képest - mondta.
Mi Hazánk: miért az "LMBTQP-propagandafelvonulást" engedélyezte a rendőrség a Mi Hazánk ellentüntetése helyett?
Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt: az "LMBTQP-propagandafelvonulás" helyett a Mi Hazánk ellentüntetését tiltotta be a rendőrség idén, noha ugyanabban a lehetséges első másodpercben nyújtotta be mindkét fél a bejelentését július 15-ére.
A kormányzat "ismét letérdelt a homoszexuális lobbi előtt" - fogalmazott.
Rétvári Bence államtitkár úgy reagált: Magyarország biztosítja a gyülekezés jogát attól függetlenül, hogy a rendezvény a kormány értékvilágával megegyezik vagy azzal ellentétes. Felidézte: a koronavírus-járvány időszakában a Mi Hazánk is demonstrálhatott az oltások ellen.
Közölte: a szabályok szerint azonos helyszín esetén az a rendezvény élvez elsőbbséget, amelyet korábban jelentettek be, a konkrét esetben pedig a felvonulás szervezői kerültek tizedmásodperces előnybe.
LMP: a vármegye- és országbérletet terjesszék ki a helyi tömegközlekedésre!
Bakos Bernadett (LMP) arról beszélt: a vármegye- és országbérlet bevezetésével részben teljesült az LMP klímabérletre vonatkozó javaslata. Ugyanakkor azt kérdezte, mikor veszik bele a vármegye- és országbérletbe a helyi tömegközlekedést is, és hogyan kompenzálja a kormány a bérlet miatt kieső bevételeket?
Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár azt válaszolta: a kormány nyitott az önkormányzatok csatlakozási szándékára, a megyei önkormányzatokkal már egyeztetnek az ügyben. A finanszírozásra pedig az állam jelentős költségvetési forrásokat biztosít - tette hozzá.
DK: miért büntetik az állami iskolák diákjait?
Hegedüs Andrea (DK) azt kérdezte: a kormány miért kizárólag az egyházi iskolák számára biztosít rezsitámogatást. Miért büntetik az állami iskolák diákjait? - tette hozzá.
Rétvári Bence, államtitkár valótlan állításnak nevezte a képviselő szavait, mondván, az állami iskolák a tavalyi évre 12 milliárd forintot, idén pedig 14 milliárdos rezsitámogatást kaptak.
Jobbik: emeljék a postások bérét!
Dudás Róbert (Jobbik) azzal vádolta a kormányt, hogy a Magyar Postánál nem modernizálást hajt végre, hanem "szándékos tönkretételt". Csökkentik a fiókok számát, a dolgozókat nem fizetik meg - tette hozzá.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: a posta 24 ezer dolgozója minden elismerést megérdemel. A posta modernizálását fontos célnak nevezte, rámutatva, hogy a cég vezetése bérfejlesztésről állapodott meg a munkavállalókkal.
DK: mikor lépnek az infláció ellen?
Dávid Ferenc (DK) arra várt választ, mikor tesz a kabinet az infláció ellen? Szerinte a kormány megélhetési válságba kormányozza az országot, ami abból is látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene több mint 13 százalékkal zuhant májusban az egy évvel korábbihoz képest.
"Önök egyszerűen magukra hagyták az embereket az orbáni inflációval szemben" - jelentette ki. A második világháborút idéző élelmiszerdrágulásról beszélt. Eközben százmilliárdokat kaszálnak az áfabevételeken - tette hozzá.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a szomszédban zajló háború és az arra válaszul meghozott szankció egész Európában áremelkedést hozott. A korány célja, hogy a szankciós inflációt az év végére egy számjegyűre csökkenjen, a mérséklődés pedig megkezdődött - hangsúlyozta.
Elmondta azt is, hogy a keresetek növekedése tavasszal tovább folytatódott.
Momentum: elítéli-e a miniszterelnök a fiatalok gumibotozását?
Gelencsér Ferenc (Momentum) azt kérdezte a miniszterelnöktől: elítéli-e hogy a magyar rendőrség gumibotokkal ver ártatlan fiatalokat és könnygázt vet be azok ellen, akik az igazságért tüntetnek?
Arra emlékeztette a kormányfőt, hogy amikor egykor ő is kiállt az igazságért egy embertelen rendszerben, az ő torkához is szorítottak gumibotot.
Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a politikus figyelmét, hogy az országgyűlési képviselői eskü szerint "a törvényeket betartjuk és mindenkivel betartatjuk".
"Önök az ellenkezőjét teszik" - mondta a politikusnak. Folyamatosan arra bujtogatják az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket.
Magyarországon lehet tüntetni - szoktak is -, van azonban, amit nem lehet - folytatta. Nem lehet építési telekre törvényellenesen behatolni, nem lehet középületeket megrongálni és rendőröket sem lehet megdobálni. "Tartsa be képviselői esküjét!" - kérte a politikust, foglalta össze mindezt az MTI.
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala