Nyitják az országot a vendégmunkások előtt
Noha 2015–2016-ban még erősen migrációellenes politikát folytatott a magyar kormány, az utóbbi időszakban mégis vendégmunkásbarát nyilatkozatok érkeznek a Fidesz-kormány legmagasabb és alsóbb szintjeiről egyaránt. Eközben a külföldi munkások évek óta jelen vannak az országban, de még többen lesznek Orbán Viktor Magyarországán, ahol eddig a kormányfő politikai ellenzékét bélyegezték bevándorláspártinak.
A migrációt illetően kommunikációs fordulatnak ágyazhat meg a kormányzat, írja a hang.hu. Előbb Nagy Márton gazdasági miniszter, majd Orbán Viktor ugyanis március elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján elmondott beszédében félmillió olyan új munkaerőről beszélt, akikre egy-két éven belül szükség lesz a most zajló ipari beruházások miatt. A miniszterelnök még óvatoskodott: a vendégmunkásokról mint politikai dilemmát okozó munkaerőről beszélt. Az állami rádió minapi interjúja azonban már kifelé is nyomatékosítja a szemléletváltást. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár Orbán szavait árnyalva kijelentette: „ténylegesen 500 ezer munkáskezet, bevallom őszintén jelen pillanatban országhatáron belül nem látunk”. Czomba Sándor valószínűnek tartja, hogy szükség lesz vendégmunkásra, „esetükben a mértékük az izgalmas, valamint az, honnan és milyen módon érkeznek”.
Addig sem volt azonban lehetetlen külföldieket alkalmazni, unión kívüli vendégmunkások már hosszú évek óta dolgoznak Magyarországon. Főként Budapesten és dunántúli nagyvárosokban vannak jelen, ezért hallani nagy építkezések helyszínén szláv nyelveket. Mi magunk Budapesten több helyen is találkoztunk velük. A Központi Statisztikai Hivatal bő hónapja azt közölte a Portfólióval, hogy a tavalyi év közepén 70 ezer vendégmunkást foglalkoztattak az országban (a hivatal a legalább 5 személyt foglalkoztató cégek adatait vette bele felmérésébe).
A Jobbik szerint nemzeti érdek, hogy vendégmunkások helyett hazai munkaerőt alkalmazzanak a cégek
„A magyar kvótáról” címmel nyújtott be határozati javaslatot Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki szerint az egyre több külföldi vendégmunkás miatt csökken a magyarok munkavállalási esélye, kiszámítható bérfejlesztése. Az ellenzéki politikus sürgősen módosítaná a Munka Törvénykönyvét, hogy a Magyarországon működő, tíz főnél több embert foglalkoztató cégek dolgozóinak legalább 90 százaléka az Európai Gazdasági Térség állampolgára, jellemzően magyar legyen. Az a munkáltató, amely ennek nem felel meg, nem kaphatna állami támogatást, kizárnák az állami forrásokra pályázók közül.
Az ellenzéki politikus szerint az utóbbi években tízezrével jelentek meg vendégmunkások. Jellemző indoklás, hogy olyan helyekre jönnek, amelyeket magyar munkavállalókkal nem lehet feltölteni, az érintett iparágak jellemzően a multinacionális cégek és beruházók jelzései alapján kerülnek kijelölésre. Számos régióban jelentek meg korábban csak filmekben látott konténervárosok, miközben a hazai munkanélküliségi ellátási rendszerből kiesők nem kapnak kellő állami segítséget, ingyenes átképzést pedig ritkán.
A jobbikos javaslat célja, hogy
a magyar adófizetők által befizetett adóforintokból csak olyan cégek kaphassanak támogatást, amelyek a fenti, 90 százalékos kikötést betartják. Az így felszabaduló állami forrásokat az érintett beruházási régiók fejlesztésére, az ottani kisvállalkozások támogatására fordítanák.
Az MTI tudósítása szerint a politikus nemzeti érdeknek nevezte, hogy elsősorban hazai munkaerőt alkalmazzanak az országban működő cégek, pártja nem szeretné, ha a hazai munkaerőpiacon tömegesen jelennének meg külföldi vendégmunkások. Példaként hozta fel: a leendő debreceni akkumulátorgyár kilencezer állásának egy részét kínaiakkal töltenék fel, de már a BMW-beruházásnak idején világos volt, hogy a hazai munkaerő nem elegendő a keletkező új álláshelyek betöltésére.
Fotó: pexels.com