Az MSD Animal Health 2019 és 2021 között a Protect Our Future Too (Védd meg a mi jövőnket is) kezdeményezés keretében 327 darab kullancsot azonosított és vizsgált meg, melyeket 211 kutyáról és 12 macskáról gyűjtöttek, hogy megállapítsák, milyen gyakorisággal fordulnak elő különböző kórokozók ezekben az élősködőkben. Bár a vizsgálat kifejezetten a társállatok és a rájuk veszélyes fertőzésekre fókuszált, érdemes kicsit bővebben is tájékozódnunk arról, hogy állataink mellett ránk milyen fertőzések lehetnek veszélyesek.
A betegségek közül a két legismertebb – és egyúttal legveszélyesebb – a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (vagyis a kullancsenkefalitisz) illetve a Lyme-kór.
A kullancsok által terjesztett betegségek közül ez a legsúlyosabb, melyet gyerekek és felnőttek is egyaránt elkaphatnak. Az agyvelőgyulladás nem gyógyítható, jelenleg nem létezik ellene célzott gyógyszeres kezelés, de hatásosan megelőzhető védőoltással!
Fő tünetei: influenzaszerű állapot, láz, hányás, fejfájás, szédülés, bénulás, izom- és ízületi fájdalom stb.
Kórokozója elsősorban az embert, ritkábban a kutyát is megbetegíti.
A kullancsok csípése által elkapható másik súlyos betegség a Lyme-kór, amelyet az emberi szervezetbe juttatott baktériumok okoznak. Azonban míg a vírusos agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással, a Lyme-kór ellen nincs védőoltás, az egyetlen védekezési mód magának a kullancscsípésnek a megelőzése.
Hordozója a vörös-fekete színű Ixodes ricinus kullancsfajta.
Először általában a csípés helyén kialakuló gyűrű alakú kiütés jelzi, hogy a kórokozó bejutott a szervezetbe, később a közérzet leromlása, ízületi fájdalmak, szívkárosodás alakul ki.
Kutyáinkban sántítás, hullámzó láz, közérzeti romlás figyelhető meg.
A tünetek hetekkel vagy akár hónapokkal a fertőződést követően jelentkeznek. A fertőzés ténye vérvizsgálattal igazolható.
A TIBOLA a betegség angol elnevezéséből tick-borne lymphadenopathy (azaz kullancs terjesztette nyirokcsomó-bántalom) származó mozaikszó.
Kórokozója ismeretlen, de feltételezik, hogy a rickettsiák közé tartozó baktérium. Jellemzően a hosszú hajú embereket érinti kortól és nemtől függetlenül, mivel a nagytestű kullancsok rajtuk könnyebben el tudnak rejtőzni.
A csípés helye beduzzad, néhány nap, hét alatt váladékozó sebbé alakul, a környezetében is beduzzadhatnak a nyirokcsomók. A fertőzést kísérheti láz, levertség, fej- és ízületi fájdalmak. Antibiotikummal kezelhető, de kezelés nélkül is gyógyulhat. Nincs ellene védőoltás.
Egy igen ritka bakteriális fertőzés, melyet kullancscsípés által emberek is elkaphatnak.
A kullancscsípés helye, valamint a környezetében lévő nyirokcsomók megduzzadnak, váladékozhatnak. Az akár 3 hét lappangási idő után hirtelen lázzal, fejfájással és hányással kezdődő betegség az esetek akár 5-20 százalékában tüdőgyulladást is okozhat, mivel a kórokozó a véráramba kerülve elérheti a tüdőt. Előfordulhat, hogy a tünetek alapján összetévesztik a tuberkulózissal. Antibiotikumokkal kezelhető. Védőoltás nincs ellene.
A babézia hazánkban a leggyakrabban előforduló kullancsok által terjesztett betegség, elsősorban a kutyákra veszélyes.
A babéziózis leggyakrabban heveny tünetekben nyilvánul meg és lehetőleg azonnali állatorvosi beavatkozást igényel. A betegség magas lázzal, bágyadtsággal és gyakran „véres” / barnás vizelet megjelenésével jár. Szövődményes esetekben szervi károsodás (veseelégtelenség, hasnyálmirigy-gyulladás, májbetegség miatti sárgaság, illetve súlyos vérszegénység alakulhat ki), amely akár néhány napon belül az állat elpusztulását okozza. Azonnal megkezdett, szakszerű kezeléssel jó eséllyel gyógyítható.
A betegség emberekre és a macskákra veszélyes változata Magyarországon egyelőre nem terjedt el.
A fent említett vizsgálatok is igazolják, hogy a kutyák babéziózisa gyakori hazánkban. Ez a parazitózis életveszélyes betegséget okozhat a vörösvértestek károsításával. Mivel a betegség végzetes kimenetelű lehet, nagyon fontos, hogy megelőzzük a kullancscsípést és ezáltal a kutyák fertőződését. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kutyákon azonosított és vizsgált kullancsok 8,5 százalékában fordultak elő babéziák, a vizsgált megyék mindegyikében voltak fertőzött kullancsok.
A fent említett vizsgálat eredményei szerint a Baranya megyéből vizsgált kullancsok 40 százaléka, míg a Veszprém megyében azonosított kullancsok 21,1 százaléka volt fertőzött az említett, anaplazmózis kialakulásáért felelős kórokozóval.
A kullancsfertőzésekkel kapcsolatban a frisshirek.hu felkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy megtudjuk, Veszprém vármegye területén hogyan alakulnak a kullancsfertőzések és a hozzájuk kapcsolódó megbetegedések.
Megkeresésünkre az NNK elmondta, hogy megyei bontásban hazai járványügyi adatok 2021-ig állnak rendelkezésre és az ÁNTSZ honlapján elérhetőek. A 2022-es adatok teljes feldolgozás után várhatóan idén tavasszal kerülnek majd publikálásra, de kiugró változás az említett fertőzések tekintetében nem jellemző.
– nyilatkozta az NNK kommunikációs főosztálya.
A központ azonban azt is kiemelte, hogy a bejelentéseknél a beteghez lakcímük alapján rendelik az eset helyét. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a beteg nem otthonához közel, hanem pl. nyaralás közben fertőződött.
A fentiek mellett az NNK arra is felhívja a lakosság figyelmét, hogy kiemelten fontos a kullancsok elleni egyéni védekezés – függetlenül az esetszámok alakulásától.
Fotó: illusztráció / freepik