Az ortodox közösség vezetője 1944-ben Vorhand Mózes volt és már a gettósítás után elhunyt, nem került fel a vonatokra. A neológ gyülekezetet Kecskeméti Ármin, tudós, rabbi vezettet. Kecskeméten született rabbi családban, pesti, bölcsész tanulmányai után elvégezte a rabbiképzőt. 1898-ban került Makóra, 1944 nyarán a híveivel együtt elvitték - ismertette az emléktáblájánál Halmágyi Pál, nyugalmazott múzeumigazgató, történész.
A három Makóról induló vonatból egy Auschwitzba ment, a másik kettő Strasshofba, az Ausztriába hurcoltak közül sokan túlélték a holokausztot, a rabbi nem tartozott közéjük. Két gyermeke volt, Pál a makói gimnáziumban tanult, szociológusként végzett Pesten, Németországban, majd Franciaországban élt. 1940-ben Amerikába emigrált, Kalifornában egyetemen oktatott és 1980-ban hunyt el.
György Budapesten volt újságíró a Pester Lloyd-nál, 1944-ben a kistarcsai gyűjtőtáborba vitték, utána eltűnt. Az ő egyik gyermeke Ferge Zsuzsa, az ismert szociológus.
A zsidó emlékjelnél Farkas Éva polgármester (Fidesz) azt emelte ki: a holokauszt első, magyar zsidókat érintő tömegmészárlása 1941-ben éppen Ukrajnában történt, ahol a nácik 23 ezer zsidót végeztek ki. Többségük Magyarországról kitoloncolt, hontalan ember volt. Ma szintén vérontás zajlk Ukrajnában, az indíték más, a felek is, de a következmény hasonló: erőszak, halál, szenvedés - vélekedett a polgármester.
Elmondta, számos makói család hordozza a holokaszt fájdalmait. Óriási kincs a béke, amit magától érthetődőnek tartunk, de egy ilyen esemény hozza el a vágyat az igazi békére.
Fotó: a szerző felvételei.