DK: Orbán Viktor tudott arról, mi zajlik az Igazságügyi Minisztériumban?


Kálmán Olga (DK) véleménye szerint Völner Pál volt igazságügyi államtitkár "nem hajlandó egyedül elvinni a balhét" az utóbbi évtizedek legsúlyosabb korrupciós botrányában, ugyanis bíróság elé idéztetné egykori főnökeit, Varga Judit igazságügyi minisztert és a tárca volt vezetőjét, Trócsányi Lászlót. Völner Pál nem hajlandó eljátszani, hogy Varga Judit és Trócsányi László tudta és beleegyezése nélkül lépett szövetségre a végrehajtók vezérével, Schadl Györggyel, hogy együtt semmizzék ki a tartozásba sodródott magyar embereket - mondta.

Azt kérdezte, Orbán Viktor miniszterelnök tudott-e Völner Pál, Varga Judit és a végrehajtók korrupt üzelmeiről? Ki irányítja a kormányt? - tudakolta.

Orbán Viktor miniszterelnök közölte,

"az én kormányom, Magyarország kormánya és a magyar nép megbízásából én irányítom a kormány működését".

Közölte, a kormány döntései világos elvek mentén születnek, amelyek közül az első és legfontosabb elv, hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak. Elmondta, örül annak, hogy az ügyészség ellátja a feladatát. Hozzátette: a konkrét üggyel kapcsolatban a képviselő forduljon a legfőbb ügyészhez.

Kálmán Olga viszonválaszában azt mondta,

a miniszterelnök akármennyire is védi az embereit, nem fogja tudni ezt a nagyon-nagyon sötét ügyet lemosni se a kormányáról, se a pártjáról, se saját magáról.

Orbán Viktor felszólalását azzal kezdte, régóta tudja, hogy "ez nem azonnali kérdések, hanem azonnali sértések órája, ami zajlik".
Hangsúlyozta, minden parlamenti képviselő, minden kormánytag és a kormány feje is esküt tesz hivatalba lépéskor, az eskü szövegének része, hogy "a törvényeket megtartom és megtartatom". "E szerint végeztem a munkámat és e szerint fogom végezni a jövőben is" - fogalmazott.


Momentum: hogy lehetnek egykori MSZMP-tagok közhatalmi pozícióban?


Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a miniszterelnök 35 éves politikai karrierje során a politikai spektrum teljes skáláján végigment, az évek alatt csak egyvalami volt állandó, az antikommunizmusa. A képviselő jelezte, egyetért azzal, hogy akik a rendszerváltás előtti politikai rezsim kiszolgálói voltak, nem tölthetnek be közhatalmi funkciókat Magyarországon. Aki az MSZMP-tagja volt, az egy megszálló hatalom kiszolgálója volt - rögzítette.

Azt tudakolta, hol van a miniszterelnök hírhedt antikommunizmusa, amikor az ötödik Orbán-kormányban - akárcsak a korábbiakban is - egykori MSZMP-tagok foglalnak helyet.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, nem tud róla, hogy valaha lett volna politikai karrierje, szolgálatból azonban valóban több mint 30 év van mögötte.

Közölte, amikor több mint harminc éve beléptek a politikába, szabadságharcosok voltak és azok is maradtak, ma is ez a legfontosabb a számukra.

"Ma leginkább a hazánk függetlenségéért és szuverenitásáért kell harcolnunk mindenfajta külső erőkkel és belső megbízottaikkal szemben, önöket is közéjük szoktam sorolni"

- fogalmazott.

A kormányfő azt javasolta az ellenzéki képviselőnek, hogy történelmi kérdésekben forduljon a szövetségeseihez, akik az MSZMP ügyében első kézből tudnak felvilágosítást adni.

Gelencsér Ferenc szerint a miniszterelnök, ahogy Gyurcsány Ferenc (DK) is, korábban KISZ-titkár volt. Hozzátette: Orbán Viktor érvelése azért is meglepő, mert a Fidesz koalíciós partnere a napokban igazolta le az egykori MSZMP-tag Szili Katalint.

Felsorolta néhány kormánypárti politikus nevét, akiket szerinte Orbán Viktor miniszterelnökként közhatalmi pozícióba helyezett és korábban MSZMP-tagok, kommunisták voltak: Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István kormánybiztos, Fónagy János és Tállai András államtitkár, Matolcsy György jegybankelnök.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta a képviselőnek, "mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletre méltó emberek és elvárom, hogy kellő tisztelettel beszéljen róluk. Ez a hangnem elfogadhatatlan". Hozzátette: ezek az emberek sokkal többet tettek a hazájukért, mint amennyit a képviselő egész életében tenni fog. Elmondta, fiatalság ide, fiatalság oda, "ha az ember valakikkel összeáll és egy szövetségben indul - tartsam azt én bármilyen elvtelen szövetségnek is - , azért az ember így nem viselkedik".

MSZP: mikor vet véget a kormány a háborúpárti jelző használatának?

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta: a kormány és kommunikációs csapata próbálja rásütni a baloldalra a háborúpárti jelzőt. Az ellenzéki politikus szerint ez belső feszültséget kelt és egymás ellen hergeli az embereket.

Ezért azt kérdezte a kormányfőtől, hogy mikor akar véget vetni annak a kormányzati kommunikációnak, amely "valótlan jelzőket" aggat az ellenzéki politikusokra és ezzel belőlük, valamint az ellenzéki szavazókból "egy elpusztítandó ellenséget kreál?"

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában arról beszélt: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két álláspont van. Az egyik az, hogy legyen azonnali tűzszünet és minél hamarabb kezdődjenek meg a béketárgyalások. Ezt békepárti álláspontnak tekinti, ezért a kormány nem vesz részt semmi olyan cselekményben, ami a háborút meghosszabbítja - mondta.

A másik álláspont a győzelemig tartó háború, azonban Orbán Viktor az orosz-ukrán háborút olyan konfliktusnak nevezte, amelyet egyik fél sem fog megnyerni. Ezért egyetlen módon lehet megelőzni a további háborút és emberéletek elvesztését, ha azonnali tűzszünetet kiáltanak ki és megkezdődnek a béketárgyalások - jelentette ki, továbbra is háborúpártinak minősítve az ellenzék álláspontját.

Jobbik: támogatják-e a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagságot?

Lukács László György (Jobbik) a kötelező orvosi kamarai tagság gyors megszüntetését az elmúlt időszak egyik legérdekesebb törvényhozásának nevezte, majd arról beszélt, hogy nyílt levéllel kereste meg Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, hogy mit gondol az ottani kötelező tagságról és az ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulásról.

Az ellenzéki politikus szerint a kereskedelmi és iparkamara nem védi a vállalkozók érdekét, az ötezer forintot pedig "sápként" szedi be tőlük.
Ezért azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy támogatnák-e a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagságot és az ötezer forintos hozzájárulás eltörlését?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kamara belső ügyeiben kizárólag a kamara illetékes.

Hangsúlyozta: a kormány a kamarákat általában is partnernek tekinti, és szívesen működik együtt velük.

Az orvosi kamarának is köszönettel tartoznak, például a hálapénz kiszorítása érdekében végzett munka miatt, és a jövőben is szívesen működnek együtt velük

- jelentette ki.

A kötelező kamarai tagság ellen egy esetben lép fel a kormány, ha felmerül a gyanú arra, hogy a kötelező tagság jogi lehetőségét a kamarai tagok nyomásgyakorlásra, vagyis hatalommal való visszaélésre használják fel - tette hozzá.

Mi Hazánk: mikor lép a kormány a végrehajtói rendszer megváltoztatására?

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt: a végrehajtói rendszer megváltoztatásával kapcsolatban megtették javaslatukat, az igazságügyi bizottságban azonban leszavazták nonprofit végrehajtói rendszerről szóló kezdeményezésüket.

Úgy fogalmazott: 1994-ben döntöttek arról, hogy profitorientálttá teszik a végrehajtói szakmát, és innentől kezdve kialakult egy, "a balliberális és a Fidesz-kormányokon átívelő maffiarendszer közjegyzőkkel, politikusokkal, kormánytagokkal" együtt, amely azóta is sarcolja a magyarokat.
Schadl György a végrehajtói kar elnöke másfél éve előzetes letartóztatásban ül - emelte ki, és azt kérdezte, hogy mikor lép a kormány a végrehajtói rendszer megváltoztatására?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában nem nevezte helyesnek, ha a politikusokat "csuklóból" maffiózónak nevezik és olyan durva sértésnek minősítette ezt a kijelentést közjegyzőkre, egy szakmai csoportra, amely nem engedhető meg.

A Schadl-Völner-ügyről jelezte: nem örül neki, de ez is azt mutatja, hogy Magyarországon mindenkire egyformán vonatkoznak a jogszabályok, akkor is, ha államtitkárról, és akkor is, ha kamarai tisztségviselőről van szó.

A Mi Hazánk javaslatáról a kormányfő azt mondta: szívesen befogadták volna, azonban a nonprofit megoldás szerinte nem fog működni. Arra biztatta mind az ellenzéki politikust, mind a szakbizottságot, hogy továbbra is folytassanak egyeztetéseket arról, hogy a mainál milyen jobb megoldásokat lehet találni a végrehajtói kamara szabályozására.

Párbeszéd: Rogán Antal tisztázza magát Schadl-ügyben!


Jámbor András (Párbeszéd) arra szólította Rogán Antalt, a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy tisztázza, milyen kapcsolatban áll Schadl Györggyel, a végrehajtói kamara megvádolt elnökével. Arra hivatkozott: a "végrehajtói maffia ügyének" nyomozati anyagában sokszor előfordul a miniszter beceneve - "Tóni" - de felesége, Barbara és kabinetfőnöke, Nagy Ádám keresztneve is.

Rogán Antal azt válaszolta: Schadl Györgyöt "nem áll módomban megismerni, és nem is ismertem, és valószínűleg a jövőben sem fogom".
Hangsúlyozta: az említett ügyben az ügyészség, ahol bármilyen jogszabálysértés gyanúja merült fel, ott elindította a szükséges eljárásokat.
Jámbor András válaszában arra hívta fel a figyelmet: nagyon furcsa, hogy ha miniszter soha nem ismerte Schadl Györgyöt, akkor ezekben az anyagokban miért használják ilyen sokszor a becenevét.
Rogán Antal viszonválaszában leszögezte:

az igazságszolgáltatás úgy működik - helyesen - hogy nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget.


LMP: tragikus állapotban van a víziközmű-hálózat


Keresztes László Lóránt (LMP) az ívóvízhálózat "tragikus állapota" miatt vonta felelősségre a kormányt. Szerinte azonban eddig nem történt érdemi előkészület a problémák megoldására, a jelenlegi költségvetésben mindössze 3 milliárd forintot költenek erre a célra, miközben ennek a sokszorosát fizetik ki az akkumulátorgyártók vízellátását biztosító csővezetékek építésére.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: a gyárakban termelik meg azt a pénzt, amit aztán a víziközművekre tudnak fordítani. Közölte:

a kormány azon dolgozik, hogy az ország minden részén ugyanannyit fizessen a lakosság egy köbméter vízért.

Hozzátette: összességében 3 ezer milliárd forintnyi hálózatfelújítást kellene végrehajtani és azon dolgoznak, hogy ezeket a forrásokat elő tudják teremteni.

Keresztes László Lóránt úgy reagált: azt a profitot, amit az akkumulátorgyárak megtermelnek, el is viszik az országból, így abból nem fog jutni a víziközmű-hálózat fejlesztésére.

A miniszterelnök a gyárak elleni hangulatkeltést ésszerűtlennek nevezte és hangsúlyozta: ha azt tennék, amit az LMP javasol, akkor ezeket a gyárakat be kellene zárni, az emberek elvesztenék a munkahelyüket, nem tudnák eltartani a családokat és nem tudnának hozzájárulni az olyan nagy költségű modernizációs programokhoz, mint amilyen a víziközművek felújítása, foglalta össze az MTI.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala