Stoltenberg: A megváltozott helyzethez kell igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezéseit - Fenyegető lépéssel reagál a Kreml Finnország csatlakozására
Mivel semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján. Határozott lépéssel reagál Oroszország Finnország NATO-csatlakozására. Az orosz külügyi tárca bejelentette, hogy a balti ország keddi csatlakozása fordulópontot jelent, ezért a Kreml is megerősíti katonai jelenlétét az érintett területeken.
Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten. Jens Stoltenberg úgy fogalmazott:
"nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot". Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell
- húzta alá.
A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy több területet szabadítsanak fel.
Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.
"Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg"
- fogalmazott.
A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely - mint mondta - megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírója, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát. Az újságírót az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztattak le a múlt héten Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy minősített információkat próbált megszerezni. Stoltenberg az esetet aggasztónak nevezete, és kijelentette: az újságírók munkáját, valamint a szólás- és médiaszabadságot tiszteletben kell tartani.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásához a NATO indiai- és csendes-óceáni partnerei - Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea -, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozik.
Stoltenberg a partneri együttműködés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, úgy fogalmazott:
"Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei globálisak. Ami ma Európában megtörténik, az holnap Kelet-Ázsiában is megtörténhet".
Végezetül közölte, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, írta összefoglalójában a Magyar Távirati Iroda.
Fenyegető lépéssel reagál a Kreml Finnország NATO-taggá válására
Ahogy a frisshirek.hu is megírta, azzal hogy a magyar országgyűlés ratifikálta Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, a katonai szövetség zöld utat tudott adni a balti ország katonai tömbhöz történő csatlakozásának. A NATO máris bejelentette, hogy kedden felvonják a finn lobogót a brüsszeli központjuk előtt, így Finnország hivatalosan is NATO-taggá válik.
Utóbbi lépésre reagált Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes, aki kijelentette, hogy
Moszkva megerősíti hadseregét nyugati és északnyugati régióiban.
Az orosz állami tulajdonú RIA hírügynökségnek azt mondta:
Abban az esetben, ha más NATO-tagok erőit és erőforrásait Finnországba telepítik, további lépéseket teszünk Oroszország katonai biztonságának biztosítása érdekében.
Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, és a NATO-csatlakozás nagyjából megkétszerezi a szövetség Moszkvával szembeni határát – írta a The Guardian.
Fotó: EPA/OLIVIER MATTHYS