- írta meg beszámolójában az MTI. A rezsivédelem költségvetésének nevezett törvényjavaslat március eleji parlamenti vitájában Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket, a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítani a költségvetést.
Az idei büdzsét tavaly júliusban fogadta el a parlament, majd az orosz-ukrán háború okán kihirdetett veszélyhelyzet miatt a kormány decemberben rendeletben rögzítette a 2023-as "költségvetés eltérő szabályait", azt követően pedig a módosítást benyújtotta az Országgyűlésnek.
- kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint,
- míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint;
- a hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével, amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.
A kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 2023-ban a GDP-arányában 3,9 százalékra módosult. A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra változott a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nőtt, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról.
A költségvetési módosítás indoklásában a kormány 1,5 százalékos idei GDP-növekedéssel számol. A törvényben rögzítették: amennyiben a GDP 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani. A jogszabály szerint az államadósság-mutató 2023 végére tervezett mértéke - a 2022 utolsó napján várható 73,5 százalékhoz képest - 69,7 százalék lehet. Tavaly júliusban 73,8 százalékra tervezték csökkenteni ezt a mutatót.
a rendkívüli kormányzati intézkedésekre az eredetileg tervezett 170 milliárd forint helyett 255 milliárd forint fordítható, a céltartalék összege 179 milliárd forintról 514 milliárd forintra nőtt.
- a lakosság,
- az önkormányzatok,
- a központi költségvetési szervek,
- az egyházi és civil intézményfenntartók,
- az állami társaságok
- és a versenyszektor is ebből az alapból kap kompenzációt.
Az alap bevételeinek jelentős részét a költségvetés biztosítja, de hozzájárulnak többi között az energiaágazat, a légitársaságok, a gyógyszergyártók. A költségvetés alapján a minisztériumok, valamint a kormány irányítása alá tartozó egyes alapok a rendelkezésükre álló előirányzatokból összesen 250 milliárd forint kötelesek befizetni.
Az indoklásban azt írták, a büdzsé 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ami a költségvetés legnagyobb tétele. A törvény emellett tartalmazza az idei 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Majdnem bolondok napi szavazás
Vajda Zoltán, az Országgyűlés költségvetési bizottságának ellenzéki elnöke keményeb bírálta az elfogadott törvényt Facebook-oldalán, amelyet bolondok napi szavazásnak nevezett. A politikus kiemelte, hogy ő nemmel szavazott a módosításra, mert azt valódi érdemi vita és a módosítók befogadása nélkül terjesztették szavazásra a parlament elé.
- részletezte kritikáját Vajda Zoltán, aki hozzátette abbéli reményét is, hogy a 2024-es költségvetésből már csak nem csinálnak viccet.
A kiemelt kép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala