A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció szektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint). A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14 százalékos emelkedést jelent egy év alatt - ismertette a jelentést az MTI.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot,
a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit

- osztotta meg a KSH. A mediánértékről azt érdemes tudni, hogy ez valójában sokkal pontosabb képet alkot a hazai bérviszonyokról, nem véletlen, hogy az átlagkeresetnél jelentősen kevesebb a mediánérték.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 543 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 361 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 300 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 16,3, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 16,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A KSH adatközlésére reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is szokásos diadalittas hangvételben.

2010-hez képest tehát az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt

- emelték ki a legfrisseb adatokhoz keddi közleményében a GFM, amelyet az MTI szemlézett, amelyhez a minisztérium volt olyan bátor az alábbi megjegyzést is hozzáfűzni:

a kormány intézkedései működnek, az Európai Unióban csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálbérek 2021-ben és 2022-ben is.

A kiemelt kép forrása: unsplash.com