Bár sokan gondolhatják úgy, hogy a Szekszárdtól közel 400 kilométer távolságra lévő Debrecen messze van tőlünk, és nem foglalkoznak az akkumulátorgyárral kapcsolatos lakossági tiltakozásokkal, a kérdés hamar aktuális lehet a tolnai megyeszékhelyen.

A kapocs a debreceni és egy jövőbeni szekszárdi akkumulátorgyár megépítése között nem más, mint Horváth István országgyűlési képviselő, aki egy februárban megtartott fórumon azt ígérte, ha Debrecenben a kínai akkumulátorgyárat az ottani ellenkezés miatt nem sikerül felépíteni, ő jelentkezne, hogy itt a térségben azt megpróbálná megoldani. Ezt a bejelentést akkor a jelenlévők tapssal köszöntötték.

Horváth még nem tett lépéseket ennek előmozdítása érdekében, de a szekszárdi ellenzék képviseletében Gulyás Róbert valósnak érzi a veszélyt ezért a soron következő, március 30-i rendes közgyűlésen előterjesztést kíván beadni arra vonatkozóan, hogy a testület határozatot hozzon, melyben megtiltja Szekszárd térségében egy akkumulátorgyár megépítését.

A frisshirek.hu megkeresésére Gulyás Róbert elmondta, bízik abban, hogy akár Ács Rezső polgármester, akár a fideszes képviselők is mellé állnak, és nem gondolkodnak egy ilyen beruházás engedélyezésében.

Gulyás kikérte helyi mérnökök, műszaki szakemberek előzetes véleményét ezzel kapcsolatban, akik elmondták, a kockázat mértékét befolyásolja, hogy mekkora a gyár kapacitása, hová telepítik, milyen környezet veszi körül.

Szekszárdi telepítés esetén a helyi adottságokat figyelembe véve: közigazgatási területének nagyobbik fele a Szekszárdi dombságon, illetve annak nyugati felén terül el.

Nyilvánvaló, hogy a dombság területén, a völgyekben gyár, üzem nem telepíthető, mert

közvetlenül veszélyezteti az itteni borászatokat, ültetvényeket, azon túl pedig az erdőket, természeti értékeket.

A Duna, ill. a Sárköz irányába, a sík területeken értékes, az átlagosnál magasabb termőképességű szántóföldek vannak. Szekszárdnak (ahogy Tolna megyének is) fő kitörési pontja a mezőgazdaság, illetve élelmiszer-előállítás lehet. Minden termőföldterületet külön védelem illet meg. Ezek a területek már érintik Őcsény, Decs és Bogyiszló közigazgatási területeit, termőterületeit, és kedvezőtlen széljárás esetén közvetlenül a lakott területeket is.

Az elmúlt években kijelölt új iparterületekre (a TOLLE üzem és a volt szeméttelep közötti kb. 30 ha nagyságú terület) sem lehet akármilyen tevékenységet telepíteni.

Egy esetlegesen odatelepített akkumulátorgyár közvetlenül veszélyeztetheti a TOLLE működését, a minőségi élelmiszer előállítást.

Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak Szekszárdon a Duna felől fújó, keleti szelek. Ilyenkor a város lakott területére szállítja a szél a különböző szennyező anyagokat. Veszélyes üzem esetén ez különösen nagy kockázat. A nagy vízigény miatt – bár már ivóvíz kivétel megszűnt a lőtéri vízbázison – a Csörge tó újból bizonyosan ki fog száradni, de a holt-Sió vizeit és a gemenci vizes élőhelyeket is veszélyeztetheti.

Amennyiben a város, és a környező települések szempontjából szükséges védőtávolságokat biztosítani kívánják (mert biztosítani kell), akkor már a nemzetközi szempontból is egyedülálló, védendő GEMENC területére kellene a gyárat telepíteni. Amennyiben a szennyvíz és a folyékony hulladék kezelése nem megfelelő, úgy az a városi szennyvíztelepre kerülhet, és lehetetlenné teszi a keletkező szennyvíziszap és az abból képzett komposzt mezőgazdasági elhelyezését.

Gulyás Róbert szerint az ötletet még csírájában kell elfojtani, nem szabad megvárni, hogy Horváth István ötletét engedélyeztessék.

Kiemelt képünk illusztráció, forrása: unsplash.com