Egy tavaly júliusi interjúban azt mondta az egyik ukrán miniszter, hogy Ukrajnában 120 ezer magánház dőlt romba vagy lett lakhatatlanná a háború miatt, és húszezer laktótömb lett a támadások áldozata - írta meg a euronews.com. 2023-as év elején a felmérések azt mutatják, hogy az infrastruktúrában bekövetkezett 

teljes kár több mint 128 milliárd euró.

Az emberi szenvedés színtere Ukrajnában szinte mindenhol meglátszik: otthonok, kórházak, színházak, irodaházak ezrei váltak rommá a háború alatt. Az ország újraépítése óriási költségekkel fog járni.

Ukrajnát több millió tonna építési hulladék elárasztása fenyegeti - írta meg még tavaly november szintén a Euronews. Ha majd elkezdik a nulláról való építkezést, annak a folyamatnak az üvegházhatású gázkibocsátása tetemes mennyiségű lesz.

Egy új ötlet: a beton újrahasznosítása

Az egyik legszélesebb körben használt anyag a beton. A beton kötőanyaga, a cement, nyolc százalékot tesz ki a világ szén-dioxid kibocsátásának. Ez azért is figyelemfelhívó adat, mert még a repülőgép-üzemanyagáé is alacsonyabb ennél az értéknél. A "Kopach Profi" ukrán építőipari cég igazgatója, Dmitrij Rodionov elhatározta, hogy megkeresi a megoldást a hulladékok felhasználására, és arra, hogy

minél környezetkímélőbb módon sikerüljön az ország újjáépítése.

A 2019-ben alapított vállalkozás hulladékfeldolgozással foglalkozott már a háború előtt és annak kitörésekor is. A cég munkásai a gépeikkel egy kohászati üzemben a havi 200 ezer tonna eldobott alapanyagból kivonták a hasznosat, és újrahasznosították azokat. Az igazgató azt nyilatkozta a Euronews Green-nek, hogy a háború okozta károk helyreállítására koncentrálnak:

úgy döntöttünk, hogy a lebontott épületekből és építményekből származó építési hulladék újrahasznosítására összpontosítunk.

Felfigyelt egy technológiára, amely nagyon megtetszett neki: a Vrije Universiteit Brussel (VUB) professzora belgiumi és holland innovátorokkal közösen kidolgozta a módszert, amely alapján a betont a legteljesebben lehet újrahasznosítani. Hubert Rahier professzor elmagyarázta, hogy az építőanyagok kőből, homokból, cementből és vízből állnak, és ezek szilárd részeit ki lehet vonni a hulladékból.

A homok és a kavics kiszabadul a betonból, ha meghatározott módon mechanikusan csiszoljuk. A hidratált és így „kész” cementet tartalmazó finomabb részt ezután újra fel kell dolgozni, amíg újra felhasználhatóvá válik kötőanyagként.

Dmitrij Rodionov terve az, hogy a frontvonaltól távol elhelyezkedő területeken kezdi el a munkát: Bucha, Kijev, Harkov és Zaporizhzhia (Kopach) környékén. Ha az állam is igényt tart az ötletére, akkor törvényt kell alkotni az állami támogatásra vonatkozóan.

...hisszük, hogy amikor a háború véget ér, lehetőségünk lesz Ukrajna egész területének helyreállítására... Ajtóink mindig nyitva állnak az új technológiák előtt.

A kiemelt kép forrása: Pexels - Alex Uszcinaj