Az adatokból kiolvasható, óriási különbségek vannak az átlagkeresetek között a megyéket tekintve:
Több mint 180 ezer forint a különbség.
A KSH az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében ismertette: folyamatosan vizsgálják a hozzáférhető adatok bővítésének lehetőségét. Ennek a célnak megfelelve 2022-ben megkezdték a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi kereseti adatainak publikálását a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is. Ugyanakkor a hosszú idősoros összevetés lehőségének biztosítása érdekében a korábbi elsődleges mutatószámot képviselő, legalább 5 embert foglalkoztató szervezetek adatai is elérhetőek maradnak - jelezték.
Felidézték: a KSH 2019. január vonatkozási hónapjától új adatforrásra támaszkodva publikálja a keresetstatisztikai adatokat. A hivatal a havi kereset- és létszáminformációkat egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett járulékbevallásból, másrészt a - Központosított Illetményszámfejtési Rendszerbe tartozó költségvetési szervezeteknél - a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és teszi közzé.
Emlékeztettek, hogy a keresetstatisztika elsődleges mutatószáma évtizedek óta a legalább 5 munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál, valamennyi költségvetési intézménynél és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetnél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete volt. Mostanra kellően hosszú idősor áll rendelkezésre a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is ahhoz, hogy az adatközlések fókuszába ez a kör kerülhessen.
A két vonatkozási körre számított főbb indikátorok közti különbség nem jelentős, 2019 és 2022 között havonta 2,6, illetve 3,5 százalék (azaz 10 és 19 ezer forint) közötti eltérés mutatkozott a bruttó átlagkeresetek esetében. A bruttó mediánkeresetnél a munkáltatók teljes körére számolt értékkülönbség a legalább öt fős sokaságra közölt adathoz képest 5,1 és 2,9 százalék (azaz 9 és 20 ezer forint) között volt.