Varga Judit: az egyenrangú nemzetek demokráciájában hiszünk, ilyen Európát szeretnénk
Az egyenrangú nemzetek konszenzusra épülő demokráciájában hiszünk, és továbbra is ilyen Európát szeretnénk, ahol örülnek egymás sikerének, ez lenne a túlélés záloga, nem egy birodalom - mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön a Batthyány Lajos Alapítvány Globus sorozatának Magyarország európai kihívások közepette című kerekasztal-beszélgetésén a budapesti Lónyay-Hatvany Villában.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásAz MTI tudósításában Varga Judit kijelentette: az európai konzervatívok a 2024-es európai parlamenti választásokon komolyan változtathatnak az arányokon, ha hisznek a szuverén nemzetek Európájában.
"Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a nemzetközileg finanszírozott NGO-k véleményét, ez már birodalmi működés. Az NGO-k filantróp álarcot vesznek fel, de politikát csinálnak, civilnek hívják magukat, de pártként viselkednek, nagyon sok pénzből" - fejtette ki a miniszter.
Úgy fogalmazott: az Európai Bizottság "eteti" azokat az NGO-kat, amelyeknek kiszervezi az európai demokráciát. Nekünk az a dolgunk, hogy a választásokig erre mindenütt rámutassunk - szögezte le Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter azt mondta,
"az emberekkel kell kapcsolatban lenni, nem az elittel, nálunk van közvetlen kapcsolódás a törvényhozás és az emberek között, a nemzeti konzultáció intézménye ezért értékes".
Ezzel szemben szerinte Brüsszel számára az a fontos, hogy valami a nagy nemzetközi NGO-k számára elfogadható-e, vagy sem.
A jogállamisági eljárást "brüsszeli bürokrata mocsárnak" nevezte, hozzáfűzve, "ezen kell menetelnünk keresztül."
Szólt a kettős mércéről és az egyre több követelésről, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ilyen küzdelmek során például "a bevándorlás-ellenes pozíciónkat már nyolc éve sikeresen tartjuk".
"A legnagyobb jogi kreativitással időt nyerünk, tartjuk a határzárat akkor is, ha lassan napi szintű bírságot kell fizetni kötelezettségszegésért, amiért nem engedünk be bárkit"
- jegyezte meg a miniszter.
Azzal folytatta, hogy "közben halad a világ előre, és az uniós pozíció már az, hogy a visszaküldések hatékonyságát növeljék. Nyolc évig kitartottunk és most már hozzánk alakul a világ" - állapította meg Varga Judit.
Kitért a gyermekvédelmi törvény elleni támadásokra, és megemlítette, hogy "a szolgáltatások szabadságának megsértésével" vádolnak, amikor arról van szó, hogy az iskolában nem kaphatnak bármilyen felvilágosítást a gyerekek.
"Azt nem mondhatják, hogy kizárjuk az LMBTQ-lobbit az iskolákból, ezért ilyen kifogásokat találnak" - mondta a miniszter, hozzátéve: átpolitizált az eljárás, mert "eltaláltuk az ideget", de
