Altorjai Anita az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közös, Igazságháborúk II. című konferenciáján azt mondta, hogy

ezt a missziót segíti az értékszemlélet, a széles látókör, a naprakészség.

Az európai államok ma is erősen támogatják, hogy saját nemzeti közmédiájuk minden polgárukhoz eljusson. A britek vagy a franciák már a kilencvenes évek közepén következetesen fejlesztették a saját közmédiájukat, de az olaszok is külön protekcionista erőfeszítéseket tettek, hogy megőrizze súlyát a közmédia - tette hozzá.

A vezérigazgató úgy vélekedett, hogy az 1996-os magyar liberális médiatörvény szembement ezekkel a folyamatokkal, kiszolgáltatta a nézőket a kereskedelmi televízióknak. Ezt kellett kijavítani 2010 után - hangoztatta.

A nemzeti önrendelkezés részeként "alapvető jog, hogy a mi történeteinket mi mondjuk el"

- fogalmazott Altorjai Anita.

Kiemelte: a nemzeti közösségek számára máig magától értetődő, hogy a saját nyelvükön akarnak tájékozódni.

Felidézte, 2015-ben egyes elemzések olyan mértékűnek látták az új online cégek térnyerését, hogy 5-10 éves távlatban a lineáris média eltűnésével számoltak. Egyértelművé vált azonban, hogy a jóslat alaptalan, sőt 2020 a legtöbb európai közmédiumnak a nézőszám bővülését hozta, a koronavírus-járvány idején ugyanis az emberek ezeket a forrásokat tekintették hitelesnek - közölte a vezérigazgató, hangsúlyozva: a közmédia nem rendelődik alá a profit szempontjainak.

Altorjai Anita kiemelte, hogy a köztelevízió 66, a közrádió 96 éve van jelen az emberek életében, és az idősebb generációk továbbra is hűségesen követik ezeket a csatornákat.


Európa több országában jellemző, hogy rendszeresen támadások kereszttüzébe kerül a közmédia, főleg választások idején

- mondta.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke hangsúlyozta:

értékrendbeli választás, hogy egy adott állam, jogrendszer hol húzza meg a szólásszabadság határait.

Az emberi méltóság meghatározása a médiában problematikusnak, bizonytalan körvonalúnak tűnhet; olyannak, ami önkényes jogalkalmazásra ad módot. Valójában azonban nem ez a helyzet, mert a jogrendszer több mint harminc éve próbálja értelmezni az emberi méltóság fogalmát - jelentette ki Koltay András.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója közölte, hogy egy nagyobb kutatást végeztek. Kimutatták, hogy a külföldről a magyar médiába érkező forrásokhoz megrendelés is társul, amely "a donor mögött álló politikai entitásnak a céljait szolgálja".

A Magyarországon működő, részben vagy egészben külföldről finanszírozott elektronikus média kormánykritikus, sőt kormányellenes aktivista újságírást folytat, amelynek célja a társadalmi stabilitás aláásása - jelentette ki. Ez a tevékenység közvetett befolyásszerzésre alkalmas, ami sérti a szuverenitást

- fűzte hozzá.

A külföldi finanszírozók között megtalálhatók bizonyos országok külügyminisztériumai - az Egyesült Államok és Hollandia "élen jár ebben" -, alapítványok - főleg norvégok és svédek -, nagyvállalati szereplők és európai uniós intézmények is - sorolta Békés Márton.

Kijelentette, hogy

a magyar médianyilvánosság teljes mértékben szabad.

A kutatási igazgató feltette a kérdést: miért van, hogy az a "működési modell, amit régen úgy hívtak, hogy Szabad Kezdeményezések Hálózata", ma rejtőzködve, magát szavakban átlátszónak nevezve, "de forrásait titkolva működik"? Úgy vélekedett, hogy 1988-ban még őszintébben kimondták az igazságot, foglalta össze az MTI.

Fotó: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszél az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Igazságháborúk II. című konferenciáján Budapesten 2023. március 13-án. MTI/Bruzák Noémi