Orbán Viktor hangsúlyozta:

piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat.

Hozzátette: csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről - szögezte le a kormányfő.

A kormány fókusza a gazdaságon van

Orbán Viktor azt mondta: áttekintve a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba, látszik, hogy ez egy gazdaságfókuszú kabinet.
Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, de a 2022-es májusi kormányalakítás után mégis nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez. Erre azért volt szükség - hangsúlyozta - mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.

Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra - mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

Magyarországnak az elkövetkezendő években 500 ezer főnyi új munkaerőre lesz szüksége,

ami rengeteg kérdést vet fel. Szerinte első sorban a belső tartalékokra kell összpontosítani, nem a vendégmunkásokra. A közmunkában viszont nincs ilyen tartalék. Földrajzi tartalék van: Kelet-Magyarországra összpontosítanak a beruházásokkal, Debrecenre, Miskolcra és Nyíregyházára, de „felkészül Békés megye”. Arról is beszélt, nem magyarországi, hanem magyar gazdaságunk van, ebben is van tartalék, már most is sok magyar dolgozik itt például Szerbiából és Ukrajnából, akiket nem szokott vendégmunkásnak számítani. Szerinte a kormány nem tudja megengedni, hogy csak azért vendégmunkások jöjjenek be, mert egyes munkaadók őket jobb munkaerőnek vélik, mint a magyar tartalékot. – Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké – szögezte le. Példaként említette, hogy a nyugat-európai csapdát el kell kerülni, Nyugat-Európában ugyanis azért is vannak vendégmunkások, mert a helyiek bizonyos munkákat már nem hajlandóak elvégezni, ezt Magyarországnak el kell kerülnie akkor is, ha ez kényelmetlen. Ebben az esetben a munkaadóknak többet kell fizetnie a magyaroknak, hogy elvégezzék ezt a munkát. A vendégmunkások csak határozott ideig maradhatnak és megszakítható jogviszonnyal, különben elveszíthetjük a biztonságunkat." - idézte a miniszterelnök beszédét a hang.hu.

Nagy Márton: gyorsulhat a felzárkózás a következő években

A következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idei Gazdasági Évnyitó elnevezésű rendezvényén csütörtökön reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt.
A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban - fűzte hozzá.

Parragh László: az infláció a gazdaság számára is a legnagyobb kihívás

Az inflációt a gazdaság számára is a legnagyobb kihívások közé sorolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön a kamara idei Gazdasági Évnyitó gazdaságpolitikai fórumán, Budapesten.

Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság szereplőinek együttműködésére van szükség. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői készek az együttműködésre.

Varga Mihály: folytatódhat a magyar gazdaság növekedése

A miniszter kiemelte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén, ezekben a programokban a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni.
Varga Mihály a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei között említette a családtámogatásokat, valamint a folytató adminisztrációs tehercsökkentést. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt emellett a területfejlesztési szempontok érvényesítéséről.