Kövér László szerint „senkinek nincs joga kívülről beleóbégatni abba, hogy mikor dönt a magyar országgyűlés” a svédek és a finnek NATO-csatlakozásáról
A március 20-ával kezdődő héten szavazhat Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról az országgyűlés – erről Novák Katalin köztársasági elnök beszélt pénteken Prágában. A kérdés napirendre vétele hosszú ideje húzódik, emiatt sok kritika éri Magyarországot. Ezekre Kövér László házelnök a HÍR TV-ben úgy reagált: „senkinek nincs joga kívülről beleóbégatni abba, hogy mikor dönt a magyar országgyűlés”.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásInterjút készített a Hír TV Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével még péntek este. A házelnök beszélt a Finnország és Svédország által okozott károkról, és arról, hogy a szovjet megszállás évei tértek vissza.
A Napi aktuális című műsorban Kövér megemlítette, hogy merő hecckampány folyik a magyar parlament ellen, amiért elhúzódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának megszavazása. De egyáltalán nincsenek késedelemben, hiszen a törököket úgy is meg kell várni.
- Magyarország szuverén ország, a parlamentje a saját belátása szerint állapítja meg a napirendjét - jelentette ki Kövér, megemlítve, hogy a kormánypárti frakcióban vita alakult ki a csatlakozás ratifikációjáról. A Fidesz-frakció érvei szerint a svédek és finnek korábban kritikával éltek a magyar jogállamisággal kapcsolatban, és mi az, hogy most "szívességet kérnek". Szerinte a csatlakozásra váró országok számszerűsíthető károkat okoztak hazánknak azzal, hogy hozzájárultak az uniós támogatások befagyasztásához.
A másik ok, ami aggodalomra ad okot, az a háborús veszély, hiszen Finnországnak 1340 kilométeres közös határa van Oroszországgal. Ez szerinte növeli egy katonai konfliktus veszélyét, szemlézte a műsort a hvg.hu.
Úgy tűnik, Kövér László még nem vette észre, hogy van öt NATO-tagország, amelyik határos Oroszországgal
Rácz András Oroszország-szakértő hívta fel a figyelmet a házelnök tévedésére, és Facebook-posztjában részletesen végig is vette ezeket a most is meglévő határokat:
"A valóság ezzel szemben az, hogy a NATO-nak és Oroszországnak már egy ideje elég hosszú közvetlen határa van, még ha esetleg a házelnöki pulpitusról nem is látszik jól.
Ha a tengeri határokat most figyelmen kívül hagyjuk, akkor is ilyen egészen konkrétan a norvég-orosz, az észt-orosz, a lett-orosz, valamint Kalinyingrádnál a litván-orosz és lengyel-orosz határ.
Ezek hossza sorrendben:
- norvég-orosz határ: 195,7 km
- észt-orosz határ: 294 km
- lett-orosz határ: 214 km
- litván-orosz határ: 297,1 km
- lengyel-orosz határ: 232 km
Ez összesen kicsit több, mint 1232 kilométernyi NATO-orosz határ.
Ergo, a finn csatlakozással a NATO-orosz közvetlen határ nem létrejön, hanem lényegében megkétszereződik"
– írta Rácz András, aki hozzátette:
"Nyilván egy házelnöknek nem kell mindenről mindent tudnia; arra való a stábja, hogy felkészítse őt a média-nyilatkozatokra. Szóval, a fentiek alapján érdemes lehet újragondolni az interjúkra való felkészülés folyamatát."
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
