Pedagógusok teljesítményértékelése: pont járna azért, hogy viselkedik és beszél a szülőkkel a tanár

Maruzsa Zoltán fogadta a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteinek képviselőit

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán hivatalában fogadta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint a Nemzeti Pedagóguskar vezetőit, és tájékoztatta őket arról, hogy a héten elindul a társadalmi és a szakmai egyeztetés a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetekről - közölte a Belügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

Az államtitkár megerősítette: "a kormány célja az, hogy a háború és a szankciók okozta nehéz helyzetben is folytassa a pedagógusok béremelését". Ezt az egyeztetés előtt álló jogszabálytervezetek is rögzítik - tudatta.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány januártól 10 százalékos pedagógus-béremelést tudott megelőlegezni, de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat - tette hozzá -, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus-béremelés következhet; az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz. Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Az államtitkár közölte azt is, hogy megkezdődik a társadalmi és szakmai egyeztetés a köznevelést és a pedagógusokat érintő további kérdésekről is. A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatosan a pedagógusokkal tartott online konzultáció eredményeit szem előtt tartva fogalmazta meg javaslatait.
Tavaly több tízezer pedagógus vett részt a köznevelési online konzultáción - emlékeztetett Maruzsa Zoltán -, és nagy többségük támogatta, hogy egy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha egy pedagógus hátrányos helyzetű térségben, illetve nagyobb arányban foglalkozik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel. Ugyancsak jelentős többség értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt. A jogszabálytervezet ezt is rögzíti - mondta.

A közlemény kitért arra, hogy a minisztérium javaslatot tesz a pedagógus-előmeneteli rendszer megváltoztatására is: a tervek szerint az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt lehet majd a magasabb bérezéssel járó fokozatba kerülni.

A társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetek a kormány honlapjára kerülnek fel, az egyeztetés során a Belügyminisztérium várja a szakmai szervezetek véleményét és javaslatait is - áll a közleményben.

Az értékelési rendszer két részből fog állni:

• személyre szabott szakmai követelmények (éves fejlesztési célok vagy teljesítménycélok) meghatározása és értékelése,
• munkavégzés meghatározott (mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kiterjedő) értékelési szempontjai alapján történő értékelés.

A telex.hu által megszerzett tervezet szerint minden gimnáziumban tanító pedagógusnak három személyre szabott teljesítménycélt kell kijelölnie, az intézményvezetőknek pedig négyet. Ezeknek a személyre szabott teljesítménycéloknak a lényege, hogy a pedagógus saját magával szemben támasszon elvárásokat, amik segítségével fejlődni tud. A kijelölt céloknak illeszkedniük kell az intézmény pedagógiai programjában, éves munkatervében, belső szabályzatában vagy pedagógiai dokumentumaiban szereplő célokhoz. Erre példákat is írt a Belügyminisztérium, de hangsúlyozta, hogy ezeket egyénileg kell kijelölnie minden pedagógusnak: „A következő tanítási évben legalább X fő tanulóját indítsa el országos szervezésű tanulmányi versenyben, és legalább Y fő tanuló érje el a regionális fordulót. Fordítson legalább Z db tanórát a tanévben a versenyzők felkészítésére.” „A tanulók szövegértési eredményeinek javítása érdekében egy általa tanított csoportra dolgozzon ki fejlesztési tervet a bemeneti mérés eredményei alapján.”

Az intézményvezetők a személyre szabott teljesítménycéljaikat a fenntartóval közösen határozzák meg, itt a cél az „intézményi szintű stratégiai célok teljesülésében való előrelépés.” Például:

• „A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya az iskolában X százalékkal csökken az előző tanévhez képest.”
• „A szülői véleményezés alapján mért, az intézmény egészére vonatkozó elégedettség mértéke emelkedik az előző nevelési/tanévhez képest.”
• Az iskolában a 9-11. évfolyamos tanulók legalább XX százaléka rendelkezik előrehozott idegen nyelvi érettségivel vagy annak megfelelő és jogszabály alapján igazolható nyelvi tudásszinttel a tanév befejezéséig.