Rengeteg betegpanasz érkezett a NEAK-hoz a várólistákkal és a járóbetegellátással kapcsolatban is és kíváncsiak voltak, hogy hova tűntek el a betegek. Tavaly az egészségbiztosító adatai szerint átlagosan 2019-hez viszonyítva a betegek 77,87 százalékát látták el az államilag finanszírozott egészségügyben az átlagfinanszírozás mellett.
A NEAK főigazgatója azt mondta, tavaly egyes ellátásoknál majdnem 30 százalékos visszaesés történt.
Kiss Zsolt véleménye szerint a magánellátókat csak úgy lehet az állami szektorba bevonni, hogy egy teljes ellátási spektrumot átvállalnak.
Egyelőre még nem teljes a magánszolgáltatók jelentési kötelezettsége, de a NEAK adatai szerint, az a beteg, akik a magánellátásban megjelenik, azoknak a döntő többsége, 70 százaléka csak egyszer volt magánorvosnál. A magán- és közellátás igénybevétele főleg a középkorú hölgyek esetében jelenik meg szignifikánsan, a NEAK felmérése szerint.
A NEAK főigazgatója elmondta, hogy a folyamatot mindenképpen kezelni kell, és nem azt nézni, hogy ez egy rossz vagy jó dolog. Meg kell tanulni a magánegészségügynek az állami, közfinanszírozott mellett élnie.
Ugyanakkor az is kiderült a betegekről:
- döntő többségük, 70-80 százalék csak közellátást veszi igénybe, ha valami baja van,
- 4-9 százalékuk pedig már a magánellátást is megjárta,
- akik pedig csak magánorvoshoz járnak azok száma egy százalékon áll – mondta Kiss Zsolt.
Az látszik kiolvasható, hogy jellemzően a krónikus és az idősebb betegek maradnak közellátásban. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatai szerint:
- a járóbeteg-ellátásban minden nyolcadik beteg a magánellátást vette igénybe,
- minden ötödik beteg magánlaborba ment,
- a fekvőbeteg-ellátásban minden huszadik ellátást magánszektorban vette igénybe a lakosság.
Kiss Zsolt példáként a gerincsebészeti műtétet hozta fel, ahol véleménye szerint sokan inkább fizettek a műtétért, mintsem kivárják a hosszú sort a várólistán, szemlézte a lap hírét a 24.hu.
Fotó: pixabay.com