Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzése szerint

míg az 1960-70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyekben, addig az 1980-as évektől a hómennyiség később, inkább februárban érte el a maximumát,
és jelentősen csökkent is, nagyjából megfeleződött.

A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely 4 centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát - teszik hozzá a kutatók.

A magasabban fekvő területeken a síelésre alkalmas napok száma ezzel jelentősen csökkent.

Ez a folyamat az adatok alapján leginkább az Északi-középhegységben észlelhető. Az elemzés szerint 73 százalék a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent harmadára a hóvastagság Magyarország magasabban fekvő területein.

Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi átlagos gyakorisága megmaradjon

- hívták fel a figyelmet. Amennyiben nem csökken a károsanyag-kibocsátás, 2060 után (az éves változékonyságot figyelembe véve) nem vagy alig lesz síelésre alkalmas nap a magyarországi hegyekben.

A frisshirek.hu összeállítását a havas Kékestetőről az alábbi linken olvashatja.

A kiemelt képet a frisshirek.hu szerkesztője készítette a Kékesen.