Kijev ostroma azonban még azelőtt kudarcot vallott, hogy igazából megkezdődött volna: az oroszok nem tudták bekeríteni az ukrán fővárost, és a heves ukrán ellenállást megtapasztalva, a logisztikai nehézségeket felmérve végül elálltak Kijev bevételének szándékától. Az orosz hadvezetés úgy döntött, kivonja csapatait a főváros térségéből, melyre április folyamán sor is került.
Az első nagyszabású ukrán ellentámadás a háború hetedik hónapjában, szeptemberben vette kezdetét Ukrajna északkeleti térségében. A váratlan támadás során az ukránok néhány hét leforgása alatt kisöpörték a megszálló csapatokat szinte a teljes harkivi régióból. (Az orosz határ közelében fekvő Harkiv, a régió székhelye, Ukrajna második legnagyobb városa soha nem került orosz megszállás alá, viszont nagyon súlyos károkat szenvedett el a hónapokon át tartó heves orosz bombázások következtében.)
Az orosz térnyerés nyár elején bekövetkezett megrekedése, a súlyos harctéri veszteségek következtében Vlagyimir Putyin 300 ezer tartalékos katona behívására kényszerült a fronton harcoló alakulatok létszámának feltöltése, az elfoglalt területek megtartásának biztosítása érdekében. A részleges sorozás elrendelését az orosz elnök szeptember 21-én jelentette be.
A sorozottak gyors kiképzése, majd Ukrajnába vezénylése ellenére november folyamán az orosz erők a stratégiai fekvésű dél-ukrajnai kikötőváros, Herszon, illetve a Dnyeper folyótól nyugatra eső, megszállt Herszon- környéki területek kiürítésére kényszerültek.
A harkivi régió, illetve Herszon és környéke felszabadítását követően azonban az ukrán ellentámadás is megakadt, így a tél beköszöntével gyakorlatilag állóháború alakult ki az ukrán-orosz frontvonalak szinte teljes hosszában. Moszkva ugyanakkor arra használta fel a téli időszakot, hogy légicsapások szűnni nem akaró sorozatát hajtsa végre az ukrán kritikus infrastruktúra tönkretétele érdekében. E téren az oroszok komoly sikereket értek el: az ukrán atomerőművek ideiglenes leállásra kényszerültek, az energetikai infrastruktúra rettenetes károkat szenvedett el. Ukránok milliói maradtak országszerte áram- fűtés- és vízszolgáltatás nélkül a téli hidegben.
Így érkeztünk el 2023 februárjának végéhez, a háború kitörésnek egy éves évfordulójához. Ukrajna lakossága a hathatós nyugati segítségnek köszönhetően – áramfejlesztő generátorok Ukrajnába küldése – átvészelte a telet, miközben a kijevi politikai vezetés igen hatékonyan lobbizott légvédelmi rakétarendszerek, tankok, egyéb páncélozott harcjárművek és lőszer biztosítása érdekében nyugati szövetségeseinél.
Oroszország élőerőben, hadiiparát tekintve messze felülmúlja Ukrajna képességeit, így az orosz hadvezetés Ukrajna felőrlésére alapoz, még sokáig elhúzódó háborúval kalkulálva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati támogatásban, a nyugati fegyverek mielőbbi érkezésében bízva ugyanakkor szintén győzelmet ígér népének, meglepő módon még az idei évre datálva a végső siker eljövetelét.
Hogy melyik forgatókönyv realizálódik, arra csak a jövő adja majd meg a választ.
Térkép: Defensepriorities.org