Hamvaszkodással és szigorú böjttel ma kezdődik a vasárnapokat nem számítva 40 napos nagyböjt, a katolikus kereszténység legnagyobb megtisztulási időszaka. A felkészülés hosszabb ideig tart, mint a szintén elcsendesedésre és bűnbánatra indító advent, hiszen
A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem a karácsony, hanem a húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, hiszen akkor ünnepeljük a Názáreti Jézus Krisztus szeretetből véghez vitt kereszthalálát és feltámadását.
Ez a nagyböjt. A népi vallásosság az évszázadok és évezredek alatt ezt az időszakot evéssel kapcsolatos lemondásokkal, elsősorban pedig a hústilalommal kötötték össze - kissé profán módon a legszentebb ünnepünk magyar elnevezését is erről a szokásról kapta -,
Manapság az egyház ezt egyre inkább hangoztatja is. Bár a magyar társadalom étkezési szokásrendszere számos kivetnivalót hagy maga után, ettől függetlenül nem az étkezéseink terén szorulhatunk rá leginkább a megtérésre és megtisztulásra. Egyre többen hirdetnek ilyenkor közösségi média- vagy televízióböjtöt. A természettudatosság jegyében műanyagmentességet vagy nagy ökolábnyomú termékek tilalmát is. A sor pedig hosszan sorolható, kinek-kinek saját igényeihez, akaraterejéhez és egyéni gyengeségeihez szabva.
Sokan az esetleges lemondásaik helyett vagy azokat kiegészítve valami pozitív vállalásra szánják rá magukat a 40 napos időszakban: jótékonykodásra, több minőségi időre szeretteinkkel és az Örökkévalóval, szemétszedésre, több mozgásra vagy mindennapos olvasásra szánják rá magukat ilyenkor. A lehetőségek tárháza jószerivel végtelen.
Túl azon, hogy mára lilába öltözött és díszeitől, virágaitól megfosztatott a templomok belső tere, hamvazkodni fognak a szentmisén. A tavaly virágvasárnapon elégetett barkák hamujából a pap a szertartás végén egy keresztet formál a hívek homlokára, és a következő szavakat mondja:
Ezen a napon szigorúböjtöt írnak elé a buzgó hívek számára. Ilyen napból még egy van a liturgikus naptárban: a nagypéntek, amely szintén a húsvéti ünnepkörön belül van, amikor a Názáreti Jézus értünk vállalt halálára emlékezünk. A szigorú böjt azonban a régi aszkéta remeték szemszögéből nézve nem annyira szigorú, legfeljebb hétköznapi rutinjainkhoz képest nehezebb megtartani:
mindezt természetesen hús kihagyásával. Ahogy azonban arról már írtunk, a nagyböjt lényege nem az evés vagy nem evés, ahogy a húsvét sem, így csenddel, elmélkedéssel és más vállalásokkal is méltó módon át tudjuk élni a mai nap és az előttünk álló böjti időszakot misztériumát, mélységét.
A kiemelt kép forrása: MTI / EPA / ANSA / Fabio Frustaci, készült: Róma, 2020. február 26.; hamut szór Ferenc pápa fejéje egy bíboros a római Szent Szabina-templomban hamvazószerdán, 2020. február 26-án. A mozgóünnep a negyvennapos nagyböjti időszak kezdetét jelöli, amellyel húsvétra, vagyis Jézus kereszthalálára és feltámadására készül a nyugati kereszténység. Hamvazószerdán és az azt követő vasárnapon a papok a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján megszentelt barka hamujával jelölik meg.