A testület Szaniszló Sándor (DK), Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum) és V. Naszályi Márta (Párbeszéd) frakcióvezető közös javaslatára úgy döntött:

nem ért egyet azzal, hogy Budapest közigazgatási területén az érintett lakosságnak - társadalmi részvételiségi folyamat lefolytatását követően kifejezett - egyetértése nélkül akkumulátort vagy annak alkatrészét gyártó vagy összeszerelő üzem vagy telep létesüljön.
Az előterjesztést 17 igennel fogadta el a közgyűlés, a Fidesz-KDNP képviselői és a függetlenek nem szavaztak.

A közgyűlés kimondta, szükségesnek tartja, hogy ilyen üzem csak a természeti erőforrások legnagyobb - a klímaváltozás közép- és hosszútávú hatásait is figyelembe vevő - kíméletével, az elővigyázatosság elvét követve létesülhessen. Továbbá szükségesnek tartják a létesítéssel összefüggő eljárásokban a teljes transzparencia biztosítását, "a nemzetgazdasági szempontból való kiemelés mellőzését". Amennyiben ezek a feltételek nem valósulnak meg, a közgyűlés nem adja majd hozzájárulását az ilyen üzemek újonnan történő létesítéséhez.

A napirend vitájában Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester azt mondta:

az előterjesztés célja, hogy rögzítsék, a főváros területén nemkívánatosak az akkumulátorgyárak. Ha a beruházást a kormány el szeretné indítani, kiemelt kormányzati beruházássá minősítik, és nem foglalkoznak a környezeti kihatásokkal, nem kérdezik meg a lakosságot.

A politikus felvetette, az elsőre zöldnek tűnő beruházás nem is annyira zöld, és megfontolásra ajánlotta, hogy az energiabehozatalra szoruló Magyarországon "jó irány-e" az "energiafaló", termőföldet, vízkészletet arányon felül fogyasztó beruházás. V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester azt mondta:

az akkumulátorgyárak létesítésének a szabályozása egyáltalán nincs megfelelően kidolgozva, nincs olyan jogszabályi környezet, amely garantálná az ilyen üzemek biztonságos működését.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes

a szocializmus időszaka alatti erőszakos iparosítás eredményeire emlékeztetett,

és kijelentette: emberközpontú, fenntartható gazdaságra van szükség, és nonszensz, hogy Európa közepén akarnak akkumulátorgyárakat létesíteni. Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint az előterjesztés "semmi más, mint a politikai játéktér elfoglalása". A benyújtott határozati javaslatok többségéről törvény rendelkezik, így az előterjesztés mit sem ér, hiszen a törvény sokkal erőteljesebb jogforrás - mondta.

Wintermantel Zsolt napirend előtti felszólalásában aztán más témáról is szót ejtett. Arról beszélt: "dermesztő és rémisztő a csend", hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem szólalt meg,

amikor Budapest utcáin magyar és külföldi szélsőbalos antifa személyek már-már konspiratív módon, szervezetten, csoportosan támadnak ruházata vagy megjelenése alapján tetszőlegesen kiválasztott járókelőkre

- a kitörés-napjával kapcsolatban erőszakos tettekről a frisshirek.hu-n is beszámoltunk. Karácsony Gergely máskor kényszert érez megszólalni - folytatta Wintermantel -, akkor is, ha nem az ő ügyéről van szó, most azonban hallgat - tette hozzá. A hallgatása azt jelenti-e, hogy Karácsony Gergely szerint említésre sem méltó,

ha valakit ürügy nélkül, csupán ruházat, külső kinézet alapján lincselnek meg Budapest utcáján, vagy azt, hogy a szélsőbal agressziója további támogatásra talál nála

- fogalmazott a politikus. A főpolgármester válaszában jelezte: tájékozódott a "zavarba ejtő és félelmetes fejleményről" és egyeztetett Budapest rendőrfőkapitányával.

A kitörés-napi emléktúra Magyarország és Európa egyik szégyeneseményévé vált,

ahol a Fidesz médiája által "békés megemlékezőknek nevezett neofasiszta csoportok grasszálnak a városban" - mondta. Karácsony Gergely felhívta a figyelmet arra, amikor relativizálják a veszélyt és békés turistáknak nevezik az önkényuralmi jelképet viselőket, akkor súlyos hibát követnek el. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogyan lehetséges, hogy Budapest utcáin erőszakos csoportok ruházat alapján kiszemelt embereket vernek, és ezek az elkövetők egy kivételével mind külföldi - olasz és német - állampolgárok, akiket hazájukban jól ismernek erőszakos cselekmények miatt.

A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok miért nézték tétlenül, hogy ezek a személyek beutaztak az országba, elkövették "a felháborító és visszautasítandó cselekedetüket", majd elhagyták az országot

- vetette fel. A főpolgármester megjegyezte azt is, történtek más erőszakos bűncselekmények is azokban a napokban a városban, amikor vélelmezett politikai nézet miatt támadtak meg magyar állampolgárok magyar állampolgárokat. Leszögezte,

amikor elítélik az erőszakot, nincs kettős mérce.

Karácsony Gergely szerint akik az erőszak eszközéhez nyúlnak, nem nevezhetők antifasisztának. Őrsi Gergely (MSZP) II. kerületi polgármester szerint az I. a II. és a XII. kerület közösen az ostromra emlékezett, amiben Buda lakosságának harmada odaveszett, és egyéni sorsokon keresztül akarták bemutatni a lakosság szenvedését, hogy

ne két politikai tábor vitájáról szóljon a történelem egyik legtragikusabb időszakára emlékező nap.
Amikor Budapest ostromára emlékezve különböző erőszakos bűncselekmények történnek a fővárosban, nem tehetjük meg, hogy mindegyik politikai oldal csak az egyik ruházatba öltözött áldozatokért, sérültekért emel szót. Mi az erőszaknak minden formáját elítéljük, érjen az bárkit -

emelte ki a II. kerületet vezető politikus. V. Naszályi Márta azt hangsúlyozta: Budapest utcáin az erőszaknak nincsen helye, akárki is követi el, nem lehet a kitörés-napi megemlékezés semmilyen formája ürügy arra, hogy hiszterizálják a környék lakóit napokon keresztül, és valakik valamiféle egymást hergelő bosszút álljanak ártatlan budapesti embereken.

A kiemelt kép forrása: MTI / Illyés Tibor