Mint fogalmaztak:

mind a svédek, mind a finnek irányába „tartani fogjuk az ígéretünket, miszerint nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció tekintetében.”

Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelőjében megemlítette NATO-tagságunkat is, miszerint a NATO nem egy háborús szövetség, a tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, nem várhatja senki, hogy valamilyen hadicél érdekében a tagok együtt támadjanak meg másokat. 

Finnország Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz

- jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

Mint mondta, nemcsak azért ragaszkodnak a közös csatlakozáshoz, mert Svédország jó szomszéd és partner, hanem a NATO működésének tervezésével összefüggő gyakorlati megfontolásokból is.

Kiemelte, hogy Finnországban Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jutottak arra a belátásra, hogy a haza függetlenségének és biztonságának megőrzéséhez csatlakozni kell a NATO-hoz, mondta Sanna Marin az MSC-n egy pódiumbeszélgetésen, amelyen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével vett részt.

Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehetne kijelenteni, hogy Ukrajna győzött, azt mondta: kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy meddig folytatja a háborút, és milyen feltételekkel köt békét.

Ukrajna támogatóinak pedig egyedül az a dolguk, hogy minden lehetséges eszközzel, fegyverrel és egyéb támogatással hozzásegítsék a megtámadott országot céljai eléréshez.

Ezt emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki aláhúzta, hogy "megkettőzött erővel" kell tovább folytatni Ukrajna katonai támogatását, és nemcsak több segítséget kell nyújtani, hanem gyorsabban is. Nemcsak Ukrajnának és Európának, de az egész világnak fontos, hogy ne valósulhassanak meg Vlagyimir Putyin "imperialista tervei" - mondta a brüsszeli bizottság vezetője - foglalta össze az MTI.

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala