A 15 perces város nem a bezártság, hanem az egészség, a szabadság és a környezetvédelem jelképe
Több éve Bécs vezeti globálisan a legélhetőbb városok listáját – a siker titka többek között a sok zöldterület, a lakosság bevonása a döntésekbe és a tömegközlekedés használatát ösztönző intézkedések. Magyarországon három budapesti kerület (I., V., XII.) végzett részben hasonló szempontok alapján a dobogón. A közlekedés emberléptékűvé tétele és az autózás kiváltása kulcsfontosságú: az lenne az ideális, ha minden, amire hétköznapjaink során szükségünk van (munka, ügyintézés, oktatás, vásárlás, egészségügy, szórakozás, kultúra), elérhető lenne egy 15 perces sétával vagy biciklizéssel. Ez a városforma elsősorban a saját jóllétünk, de az éghajlat szempontjából is előnyös, és nem pedig a “rendőrállamról” és a mobilitás korlátozásáról szól, ahogy azt egyes új összeesküvés-elméletek állítják.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
Támogatás2022-ben a top három legélhetőbb város a világon Bécs, Koppenhága és megosztva a 3. helyet Zürich és Calgary voltak. Ezen rangsorok összeállítása során több tényezőt vesznek figyelembe, amelyek között szerepel a stabilitás (közbiztonság), az egészségügy, a kultúra és a környezet (ennek része az időjárás és a klíma), az oktatás, valamint az infrastruktúra. A fenti városok közös jellemzője, hogy nem sokmilliós óriásvárosok, tiszták és sok a zöldterület. Ezeken kívül a kulturális programokat, az egészségügyet, a közlekedési lehetőségeket, az oktatást vagy éppen a közbiztonságot emelték ki pozitívumként.
Magyarországon is végeztek hasonló rangsorolást: az egészségügyet, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatást és az ingázási mutatószámokat vették számításba.
2020-ban Budapest három kerülete került a dobogóra: az I., az V. és a XII. A fővárosi kerületeken kívül Eger és Veszprém került be a top 10-be (rendre a 6. és a 9. hely), az agglomerációból pedig Budaörs és Szentendre jutott a legélhetőbb 20 város közé.
Mitől lesz „15 perces” egy város?
Carlos Moreno, francia-kolumbiai tudóstól ered a 15 perces város koncepciója, melynek célja, hogy minél kevesebbet kelljen a városon belül utazni és hogy a tervezéskor ne az autó legyen a központban, hanem az ember.
Ez a városforma saját jóllétünk és a klíma szempontjából is előnyös.
Főbb ismérvei, hogy előtérbe kerül a gyaloglás, amellyel elérhetők az alapvető áruk és szolgáltatások (főleg élelmiszer és egészségügy), pártolja a távmunkát, valamint az üzlet- és irodahelységek vegyítését, a szegényebb negyedekben kiemelten támogatja a beruházásokat, a tömegközlekedés megbízható és sűrű, sok a zöldterület.
A 15 perces városokat alapvetően hét pillér jellemzi:
- Közelség: a lakosok egy 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérik az alábbi hat, alapvetően fontos dolgot: otthon, munka, kereskedelem, egészségügy, oktatás és szórakozás.
- Sűrűség: a napi szükségletekhez megfelelő hozzáférése van a lakosoknak saját autó nélkül.
- Diverzitás: olyan közösségek jönnek létre, amik különböző kultúrákat, etnikumokat és gazdasági/szociális osztályokat foglalnak magukba. Az épületek és terek kihasználása is lehet változatos, többcélú: lakás, kereskedelem, rekreáció.
- Digitalizáció: okos rendszerek, hatékonyabb víz- és áramhasználat.
- Emberi skálájú várostervezés: a köztereket embereknek alakítják, nem autóknak parkolási céllal.
- Csatlakozhatóság: tömegközlekedéssel el lehet jutni a környező szomszédságokba, elkerülve az elszigetelődést, gettósodást.
- Rugalmasság: többfunkciós épületek és terek, például Párizsban néhány iskolaudvar tanítás után parkként üzemel.
A közlekedésből fakadó kibocsátások világszerte és Magyarországon is stabilan nőnek, ami hozzájárul korunk éghajlatváltozásához és a szélsőséges időjárási események fokozódásához. A légszennyezettség csendes gyilkosként továbbra is több millió ember halálát okozza évente, Magyarországon is hónapokat vesz el sokunk életéből. Érdemes volna felismernünk, hogy a 15 perces, emberléptékű városok megvalósítása elsősorban rólunk szól, és mellesleg örülhetünk neki, hogy környezet- és klímavédelmi célokat is szolgálhat.
A teljes cikk a Másfélfok oldalán olvasható.
Fotó: pixabay.com
