Az évszázadokon át ismeretlen helyen tárolt kézirat Szíriában tűnt fel 1929-ben, és megvásárlójáról, a magángyűjteményét a világ legjelentősebb zsidó műtárgyaiból és héber kézirataiból felépítő David Solomon Sassoonról kapta nevét. A Sassoon Kódex azon két, máig fennmaradt kézirat közé tartozik, mely a héber Biblia mind a 24 könyvét tartalmazza – írta meg a Guardian cikke alapján a Telex. Kalapács alá most Jacqui Safra befektető gyűjteményéből kerül a páratlan értékű műtárgy, és a tervek szerint májusban cserélhet gazdát New Yorkban.

A héber Biblia szent, alapvető szöveg a népek számára szerte a világon. A hívek évezredek óta tanulmányozzák, elemzik, közvetítik és mélyednek el a szentírásban.

- nyilatkozta a brit lapnak Sharon Mintz, a Sotheby’s vezető judaizmus-specialistája.

Az eddigi rekordot az árverések történetében a történelmi szövegek körében
az Egyesült Államok alkotmányának első kiadása őrizte, amely 2021 novemberében 43 millió dollárért árvereztek el.

Bár a Sassoon Kódex a tudósok által elismert és becsben tartott könyv, mégis rejtve volt a nyilvánosság előtt évszázadokig, még az elmúlt 40 évben is. Hosszú szünet után a Sotheby's London állítja ki jövőhéten, és a kötet eztán világ körüli turnéra indul. Richard Austin, a Richard Austin, a Sotheby's könyvek és kéziratok szekciójának globális vezetője szerint a Sassoon Kódex

tagadhatatlanul az egyik legfontosabb és legkülönlegesebb szöveg az emberiség történelmében.

A héber Biblia a keresztények szempontjából ószövetségi köteteket tartalmazza, de azok közül sem mindet, mert a kereszténység később kanonikusnak ismert el olyan Jézus előtti szent szövegeket is (mint a Júdás Makkabeus szabadságharcát taglaló munkák vagy az úgynevezett Bölcsesség könyve), amelyek a judaista kánonban nem foglalnak helyet. Az úgynevezett újszövetségi iratok, bár szinte kivétel nélkül zsidó szereplőkhöz kötődnek, azokat mégsem héber, hanem ógörög nyelven őrizte meg az utókor, első jelentős fordítása latin fordítása, a Vulgata a 3-4. század fordulóján készült el.

A kiemelt kép illusztráció, rajta egy másik héber biblia látható, amelyet a genfi múzeum kölcsönzött a Debreceni Református Kollégiumnak a reformáció 500. évfordulója alkalmából, forrása: MTI / Balázs Attila