A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a néhány száz tüntető azt követelte, hogy a belgrádi vezetés ne fogadja el a javaslatot, és a szerb elnök vonuljon ki a Koszovóról szóló nemzetközi tárgyalásokról. Ellenkező esetben tömeges tüntetésekre lehet majd számítani országszerte. Néhányan "Koszovó Szerbia szíve" és "Koszovó - Nincs megadás" feliratú táblákat lengettek. A tömeg megpróbált az államfői hivatal épületébe is betörni, de a rendőrök megállították - adta hírül az MTI.

Rendőrségi jelentések szerint a tüntetést szervező ultranacionalista csoport vezetője összefüggésbe hozható az orosz Wagner magánkatonai szervezettel. A hatóságok szerdán elfogtak két tüntetésre igyekvő férfit, akiknél távcsöves puskát és lőszert is találtak.

Damjan Knezevic, a tüntetést szervező Nemzeti Járőrök nevű szélsőjobboldali civil szervezet vezetője többször is fenyegetően fogalmazott, amikor Aleksandar Vucic államfőről beszélt. Arra utalt, ha Szerbia vezetése elfogadja a francia-német rendezési javaslatot, és nem tudja megakadályozni, hogy Koszovó belépjen az ENSZ-be, akkor Oroszországnak kell élnie vétójogával. Moszkvának adnia kell egy hónapot, hogy "ezt az árulót" elintézzék - jelentette ki. 

A francia-német javaslat szövege ugyan nem ismert, de a politikusok nyilatkozataiból annyit tudni lehet, tizenegy pontból áll, melyek közül Szerbia számára az lehet a legfájdalmasabb, mely szerint Belgrád a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.

Az európai országok közül egyedüliként Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, mert az ország vezetői úgy vélik, korábban Szerbia esetében sem váltak be a szankciók, így Oroszország esetében sem lehetnek hatékonyak. Másrészt Belgrádot szoros történelmi, kulturális és vallási kötelék köti Moszkvához, melyet nem áll szándékukban veszélyeztetni.

Az utóbbi néhány hétben ugyanakkor Aleksandar Vucic többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség kemény elvárásokat támasztott Szerbiával szemben. Az is elhangzott, hogy leállhat az ország európai integrációja, amennyiben nem vezet be büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.

A szerb államfő a belgrádi tiltakozásokra reagálva kijelentette, a szerb állam nem fogja megengedni, hogy a szélsőségesek veszélyeztessék az ország alkotmányos rendjét - a Vajdaság Ma nevű délvidéki hírportál információi szerint.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazott célok közül csak kevés valósult meg mostanáig.

Fotó: Belgrád, 2023. január 24.
Aleksandar Vucic szerb elnök sajtóértekezletet tart a kormányának a koszovói helyzettel foglalkozó ülése után Belgrádban 2023. január 23-án.
MTI/AP/Darko Vojinovic