A Pénzcentrum az alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyi zsemlére, tejre, tojásra, húsra futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most. 

Mire volt elég a 15 százalékos nyugdíjkorrekció?

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái szerint januárban is tovább gyorsult az infláció. Az év első hónapjában beállított új rekord a 25,7 százalékos általános drágulás, ami mellett a fogyasztói árak emelkedése már havi szinten is 2,3 százalékos volt.

A háztartási energia 52,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2, a konyha- és egyéb bútorokért, valamint a fűtő- és főzőberendezésekért egyaránt 20,6, a szobabútorokért 19,9%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2%-kal drágultak. Az állateledelek ára 49,0, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29,0%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagok 35,9%-kal drágultak.

A leginkább drasztikus drágulást pedig most is az élelmiszerek esetében lehetett látni, amik ára átlagban 44 százalékkal emelkedett.

Ezen belül leginkább a:

  • kenyér (80,6%), 
  • tojás (79,4%),
  • vaj és vajkrém (76,6%),
  • sajt (76,1%),
  • tejtermékek (75,8%),
  • édesipari lisztesáru (73,8%)
  • száraztészta (66,4%),
  • margarin (57,9%),
  • péksütemények (56,3%),
  • baromfihús (48,3%),
  • tej (48,2%) drágult.

A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9%-kal csökkent.

Kegyetlenül elbánt az idősekkel az élelmiszerdrágulás

Az, hogy az élelmiszerek árának emelkedése mekkora hatással van a társadalom különböző csoportjaira, értelemszerűen nagyban függ attól, hogy ezek a csoportok milyen termékeket mekkora mennyiségben fogyasztanak. Kijelenthető, hogy a nyugdíjasok az átlagnál árérzékenyebbek, mint az aktív keresők. Egyrészt azért, mert költéseikben magasabb az élelmiszerek részaránya, másrészt azért is, mert fix. nyugdíjuk emelkedése kizárólag az állam kegyeire van bízva – írta a penzcentrum.hu.

Több, mint 45 százalékkal megdrágult tehát egyetlen év alatt egy átlagos élelmiszer. Ebbe az átlagba pedig nyilván az árstopos termékek, illetve a legenyhébb drágulást produkáló ételek, italok is beleszámítanak a csúcsdrágulók mellett.

Egyre inkább a hétköznapok valóságává kezd tehát válni az a nemrég még elcsépelt panaszkodásnak hangzó kijelentés, hogy egyre kevesebbet ér a magyarok nyugdíja. Mára ugyanis tény, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke historikusan igen alacsony szintre került - különösen mióta a járvány és a háború hatásait nyögi az ország.

Illusztrációs fotó: pixabay.com