Nem lesz teljesen klímasemleges Koppenhága 2025-re
Nem sikerül elérniük a dánoknak a teljes klímasemlegességet, amelyet több mint tíz évvel ezelőtt tűztek ki célul. 2025-ig azonban már nagyon kevés az idő, és ezt belátta a főpolgármester is, aki egy interjúban azt nyilatkozta: "Szomorú vagyok emiatt."
Korábban a frisshirek.hu írt már arról, hogy Svédország be kívánja bizonyítani környezetbarát törekvéseit az erdőgazdálkodásban. Vajon Dániának miért nem sikerülhet elérni a célját?
Több mint tíz évvel ezelőtt tűzte ki nemes célját Dánia, miszerint Koppenhága az évtized közepére, azaz 2025-re elnyerheti a "klímasemleges főváros" képzeletbeli titulusát. Ám már tavaly nyáron látszott, hogy ezen a céldátumon módosítani kell, mert csupán három év volt vissza akkor, és láthatóan távol voltak a sikertől.
Amint azt Der Spiegel német lap írja, a dán főváros főpolgármestere csalódottan nyilatkozta, hogy
Nagyon bosszant, hogy 2025-ig nem fog ez megvalósulni. Már nem reális a klímavédelmi projekt. Szomorú vagyok miatta.
vallotta be Sophie Hæstorp Andersen.
A főpolgármester úgy véli, teljes képtelenség, hogy három éven belül sikerüljön teljesíteni és megvalósítani a teljes klímasemlegességet megcélzó programjukat.
Ugyanakkor azt is elmondta egy dán rádió riporterének, hogy az eddig elért eredmények büszkeséggel töltik el, hiszen komoly lépéseket tettek meg a klímasemlegesség útján, amelynek következtében
Koppenhága szén-dioxid kibocsátása 80%-al csökkent!
Ám a teljes klímsemlegességet, azaz a CO2 100%-os csökkentésének elérését nem látja megvalósíthatónak csupán három év alatt.
A német lap nem ír róla, hogy a dán főváros főpolgármestere új dátumot jelölt volna meg.
Miért hiúsulhatott meg a célkitűzés?
A taz.de azt írta, hogy az újrahasznosítható hulladékégető, az Amager Resource Center (ARC) engedélyeztetési eljárásával felmerülő problémák miatt hiúsult meg a terv. Ez a hőerőmű régebben szénégetéssel működött, majd kemencébe tették a faforgácsot, és azzal áramot, távhőt állítanak elő. Így a fővárosi otthonok 98 %-ának biztosítja a távhőellátást ez az erőmű.
Azt írják, a CO2 leválasztására utólag fel kellett volna szerelni egy rendszert, amelynek hatására enyhíthető lett volna Koppenhága éves éghajlati gázmérlege.
A projekthez azonban uniós forrásra volt szükség, az EU Innovációs Alapjából remélték az anyagi forrást.
Azonban azt az összeget, amely az „innovatív alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai kereskedelmi demonstrációhoz azzal a céllal, hogy az ipari megoldásokat hozza piacra Európa szén-dioxid-mentesítésére és a klímasemlegességre való átállás támogatására” szolgált volna,
Brüsszel elutasította.
A tömörített és hajón Norvégiába szállított CO 2 -t ezután az Északi-tenger régi olaj- és gázmezőinek földalatti barlangjaiba fecskendezték be.
Amint azt az ARC mondta tavaly nyár közepén: "Sajnos, utolértek minket más projektek". EU-s vagy állami támogatás nélkül nem tudott volna megvalósulni egy ilyen volumenű rendszer működtetése, így ezzel a projekt véget is ért.
Koppenhágát ért kritikák arról is szóltak, hogy a dánok olyan projektet akartak megvalósítani, amelynek nem voltak biztosítva a finanszírozási alapjai.
Sok város megirigyelhetné Koppenhága élhetőségét
Az EnergieWinde írása szerint Koppenhágában egy évben 159 napon esik az eső, és bizony a nyári időszak sem csak a napsütésről szól, mindig érdemes esernyőt is vinni magunkkal. A dán főváros benne van a tíz legélhetőbb város között, amelynek többek között az is az oka, hogy mindent próbált megtenni a teljesen CO2-mentes életkörülmények megteremtéséhez. A terv megvalósítása a város teljes átalakítását kellett, hogy maga után vonja, amelynek érintenie kellett közlekedést, az energiaellátást és a városfejlesztést egyaránt.
Kerékpározás
A dán fővárosban nincsenek túl nagy távolságok, így ezeket kerékpárral könnyűszerrel megteszik az ott élők. Ahogyan azt Reiner Perau nyilatkozta:
a rövid távolságok miatt érdemes élni Koppenhágában.
Mint ahogyan azt az írásban olvashatjuk, a dánok jóval kevesebb kerékpáros balesetet szenvednek, mint pl. a németek. Ennek oka abban rejlik, hogy a kerékpárutak építésére, fejlesztésére, a kerékpáros infrastruktúra bővítésére nem sajnálják a pénzt. Míg 2018-ban Stuttgartban egy főre 5 euró, addig Koppenhágában 36 euró jutott a fejlesztést illetően. A kikötők felett is kerékpáros utakat építettek.
A dánok számos ország előtt tették magasra a lécet, és ez a léc nemcsak az "élhetőség"-et jelenti, hanem azt az életminőséget, amely a jövő nemzedék számára teszi egészségesebbé az életet Koppenhágában.
Fotók: pixabay, energiewinde-orsted.de, roadster.hu