Eperjessy Kálmán történész, történelem-latin szakos középiskolai tanár volt, levéltáros és kutató is. A makóiaknak a legfontosabb, hogy József Attila osztályfőnöke volt az 1920-as évek elején, amikor idejárt a gimnáziumba. Budapesten született, ott végezte az iskoláit, utána Makón tanított, majd a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára volt 30 éven keresztül, majd a második világháború után igazgatója is, egészen nyugdíjba vonulásáig.

József Attila életére a makói évek meghatározóak voltak. A gimnáziumban akkor Juhász Gyula, Tettamanti Béla és Galamb Ödön voltak a legismertebb tanárok. Ez a milliő, az oktatási intézmény, kiegészülve a makói kulturális élettel szülte meg azt az elnevezést, hogy Makó a ,,Marosmenti Konstantinápoly". Juhász Gyula egészen pontosan így írt Makóról:

,,Kevés alföldi városban él együtt annyi értékes és fogékony, igazán európai érdeklődésű és szellemi kultúrember, mint Makón."

Ugyanebben az időben Eperjessy József Attiláról azt írta, hogy tehetséges, kötelességtudó, bátor fellépésű és a versíráshoz nagy hajlama van - ő is észrevette, hogy tehetséges költőről van szó, aki sajnos rövid időt élt, de mégis meghatározó nyomot hagyott a magyar irodalomban - fogalmazott a Frisshirek.hu-nak Zeitler Ádám, az egyesület elnöke.

Bár Makóról elkerült Szegedre József Attila, de két éven keresztül visszajárt Espersit Jánoshoz, Kesztner Zoltánhoz, az osztályfőnökön kívül Juhász Gyula volt még nagy hatással rá. A Szépség koldusa c. első kötetét, aminek a makói iskola előtt van a dombornyomata, annak köszönhetően születhetett meg, hogy Juhász Gyula segített neki és még előszót is írt.

Most emlékeznünk kell József Attila miatt is, Eperjessy Kálmánra is, aki saját jogon is megérdelmi, hiszen helytörténész elődünk, számos kutatással egészítette ki azokat a munkákakat, amelyeknek köszönhetően többet tudunk Makóról

- jelentette ki a Zeitler.

Megtudtuk, a helytörténeti egyesületnél tisztújító közgyűlés lesz hamarosan, utána az új elnökség alatt zajlanak tavasztól a programok.

Fotók: a szerző felvételei.