Sikerült: a legkorruptabb uniós tagállam lett Magyarország - reagálások
Idén is elkészítette a világ legátfogóbb korrupciós felmérését a Transparency International, amelynek listáján először lett a legkorruptabb uniós tagállam Magyarország, Bulgáriát is megelőzve. A magyar kormány minderre úgy reagált, hogy érdekesnek találja, hogy a szervezet sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról.
Idén 28. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését a Transparency International. Az úgynevezett korrupció érzékelési index szerint Magyarország a tavalyi évben az uniós tagállamok sorában Bulgáriát is megelőzve az utolsó helyre csúszott vissza. Az antikorrupciós szervezet kutatásában Magyarország 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, ezzel egy év alatt egy pontot és négy helyezést rontva a 2021-es eredményen. Idén mindez a 77. helyre volt elég a 180 országot vizsgáló felmérésben, ami világviszonylatban a középmezőnynek tekinthető, az EU-ban azonban a legrosszabb értéknek számít.
Hazánk Bulgáriával és Romániával 2020-ban már közösen osztozott az Európai Unión belüli rangsor utolsó helyén, majd egy évvel később Románia előttünk, Bulgária pedig mögöttünk végzett. Ezzel Magyarország 2019 után másodszor szorult az utolsó előtti helyre.
EP-képviselő Orbán Balázsnak: Szerencsére senki sem vesz komolyan már titeket
Orbán Balázs, a miniszterelnök stratégiai igazgatója is persze kifejtette véleményét a Twitteren, amit az rtl.hu vett észre. Azt írta:
„Magyarország alacsony értékelést kapott egy olyan listán, amit egy Soros általl finanszírozott NGO készített. Micsoda meglepetés! Akad bárki, aki komolyan veszi őket?”
Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő gyors válaszban reagált:
Szerencsére senki sem vesz komolyan már titeket.
A hírt szemléző 24.hu oldalán korábban megjelent interjúban a politikus elmondta:
„Félek, megint csak ígéreteket kaptunk, és a végén Orbán Viktor családja és barátai továbbra is sok pénzt lophatnak el”.
Komoly lépések történtek az unió nyomására
A felmérés szerint tavaly a korrupció elleni harc legjelentősebb eseménye a jogállamisági eljárás elindítása volt, amely feltételekhez köti az uniós támogatások folyósítását. Az unió történetében először döntött így az Európai Bizottság, ami a szerzők szerint az elmúlt tíz évhez képest személetváltásról tanúskodik - ismertette a felmérést a telex.hu.
Az uniós források túlnyomó része elvileg rendelkezésre áll, de feltételekhez kötött. Jelen állás szerint
- a jogállami mechanizmus alapján Magyarország a 2021–2027-es költségvetési ciklus három operatív programjából származó források 55 százalékához, azaz 6,3 milliárd euróhoz (mintegy 2500 milliárd forinthoz, a teljes kohéziós támogatás csaknem 30 százalékához) nem juthat hozzá mindaddig, amíg nem teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott 17 feltételt („mérföldkövet”);
- a helyreállítási alapokból (RRF) származó 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás lehívását pedig az unió további 10, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó követelményhez kötötte.
Fotó: pixabay.com