Határon Túli Szemle - El kellene érni, hogy a medvék újra megtanuljanak félni az embertől
Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember szerint a romániai medvekérdésben továbbra is súlyos gondok vannak. A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke a vadgazdálkodás és a medveprobléma összefüggéseiről beszélt az erdélyi Krónika című lapnak.
Alig alszanak idén téli álmot a medvék, sok nagyvad az erdőkben kószál, és talál is táplálékot
A szokatlanul meleg tél miatt nem alszik téli álmot a medvék zöme, jól elvannak, szép kövérek, fényes a szőrük, amikor futnak, reng rajtuk a háj – fogalmazott a Krónika online megkeresésére Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember. Elmondta, az anyamedvék jelenleg eltűntek, ebben az időszakban már bocsokat hoznak a világra.
A nagytestű példányok félálomban nyújtózkodnak, nem jönnek elő. Közben viszont az összes közepes termetű medve kint táplálkozik a szabadban, eszi a bükkmakkot. Biológiailag lelassultak, de annyira felhizlalták magukat, hogy most már akármilyen tél következzen ezután, nekik nem számít – fejtette ki az udvarhelyszéki szakember a kronikaonline.ro oldalnak.
Apasztani kellene az állományt
Katasztrofális helyzetben vagyunk: két olyan rendeletet is kiadott a bukaresti környezetvédelmi minisztérium, ami egyáltalán nem használt a medveprobléma okának megszüntetése tekintetében. A túlságosan megnövekedett állományt egyértelműen apasztani kellene. Ezt csak vadászattal lehet, amit egyelőre nem oldotta meg a szaktárca.
Sajnos megint az következik, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat, egyelőre csak az elhagyatottabb helyen lévő pajtákban, csűrökben, majd pedig amikor kihajtják őket a legelőre, akkor ott. Az idén megtörtént már az első eset, hogy emberre támadt a medve Hargita megyében
– hívta fel a figyelmet Benke József.
Január 15-én 16 éves fiatalemberre támadt a nagyvad: a lábán és a lapockáján is megsérült a fiú, akire vélhetően egy bocsos anyamedve rontott rá Abásfalva határában. Az áldozat, aki végül a juhászkutyáknak és embertársainak köszönhetően menekült meg, kórházi kezelésre szorult.
Tavaly 26 alkalommal támadt emberre a nagyvad csak Hargita megyében – és ezek csak a jelentett esetek –, de más megyékben is sok a probléma a medvék miatt. Ahol nem ölik tűzzel-vassal a medveállományt, ott van a probléma – vagyis a Székelyföldön. A székely, magyar embernek önérzete van, máshol ölik a medvéket, csak erről nagy a csend
– fogalmazott Benke József. Hozzátette, a medvekérdés terén egyetlen jó hír sincsen, csak rosszak, a vadgazdálkodó pedig nem tud semmit tenni, hiszen a rendelkezések nem teszik lehetővé.
Benke 2022-es tanulmánya szerint ahhoz, hogy békésen együtt éljen az ember és a medve, az embernek vissza kellene juttatnia annak egy részét, amit elvett a ragadozótól.
A vadgazdának legyen lehetősége törvényesen azonnal kilőni ott, és amikor szükséges, eltávolítani a problémásnak számító medve egyedeket. Legyen lehetősége törvényesen kilőni és értékesíteni – vadászattal, évente 2 vadászidényben – ismételt és konzekvens módon, megfelelő számban a vadgazdának leosztott medvekvótát, hogy csökkenjen a felduzzadt medveállomány száma, javuljon a medveállomány korcsoportok és nemek eloszlásának struktúrája. Jelenleg ez sikertelen az alacsony intervenciós szám miatt
– olvasható a tanulmányban. Mindez biztosíthatná, hogy a medve újra ösztönösen félni kezdjen az embertől, valamint azt, hogy a helyi lakosság újra tolerálni tudja a medve közelségét – ez persze kevesebb hurkozást, mérgezést eredményezne, és így kedvezne a medvének.
2016-ban betiltották a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot
A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is az országban, hogy 2016-ban a Cioloș-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a szaktárca. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján októberben közzétett táblázatokból kiderül, miszerint Romániában 2019 júliusa óta 243, veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel.
Hat év alatt egy nőstény medve ivaréretté válik, a 2016 óta eltelt 6-7 évben olyan bocsok nevelkedtek, nevelkednek, amelyek egyáltalán nem félnek az embertől.
Ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak, ellopják az ételt. A környezetvédelmi miniszterrel tartjuk a kapcsolatot, és a szaktárcának meg kellene értenie, hogy ki kellene adni tavaszra a 400-500 egyedre vonatkozó kilövési kvótát Romániában, és bízzák a szakemberekre, hogy miként oldják meg
osztotta meg aggodalmát a szakember.
Székelyföldön jelentik a legnagyobb gondot a medvék
A legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. A nagyobb medvepopulációval rendelkező megyék rangsorában Brassó, Argeș és Szeben következik a Székelyföld után, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal.
2020 és 2022 között 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej. Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye állt a második helyen öt esettel.
Megcsappant a vaddisznóállomány a sertéspestis miatt
Benke József arra is kitért, hogy a vaddisznóállomány jelentős mértékben, egynegyedére csökkent a sertéspestis miatt. Tavaly és tavalyelőtt is sok állat életét követelte a Székelyföldön is a kór, melynek megfékezése érdekében elrendelték a vaddisznók kilövését.
A vaddisznók számának csökkenése miatt kevesebb lesz a vadkár, de ahol nagyobb kukoricások vannak, például Maros, Kolozs megyében, ott pusztíthatnak a vaddisznók
– mondta el. Kifejtette, vadgazdálkodás tekintetében nagyon rossz év elé nézünk, soha nem volt ilyen mélyponton az országban az ágazat.
Pedig a vadgazdálkodásnak köszönhetően nemzeti kincset őrzünk. A vadat törvény által nemzeti értéknek nyilvánította a román állam.
Fotó: Medveles Facebook-oldala