Molnár Attila szerint a komáromi gyárral minden rendben van, a katasztrófavédelem napi szinten ellenőriz, a debreceni közmeghallgatáson is csak az egy évvel ezelőtti üzemzavart tudták felhozni, amit azóta sokan megosztottak a közösségi platformokon - mondta. 

Itt élünk mi is. Ki az a hülye, aki a saját településére egy olyan üzemet próbál idehozni, ami az egészségre káros?

- tette fel a kérdést, amire a bekiabálóktól azonnal érkezett a válasz:

ti vagytok, ti azok vagytok!

Ezután Molnár a Nokia gyárat hozta fel példaként, ami ellen - mint mondta - nem volt tiltakozás. Később egy résztvevő tájékoztatta a polgármestert, hogy az említett üzem nem akkumulátorokat gyártott, hanem mobiltelefonok összeszerelésével foglalkozott. A polgármester minden feltett kérdés után későbbi és személyes, négyszemközti választ ígért.

Ismerjük egymás régóta, majd megbeszéljük személyesen.

- mondogatta. Lázár Éva korábbi önkormányzati képviselő a meghallgatás közepén a résztvevők nevében azt kérte a polgármestertől, hogy a fontos közügyekről ne személyes válaszokat, hanem nyilvános és hiteles tájékoztatást adjon. Hozzátette, hogy

aggodalommal figyelik a Tata és Komárom közötti csővezeték építését,

ami a feltételezések szerint a tatai vizet hozza majd Komáromba. Ez pedig azt jelenti, hogy a város vízkészlete apadóban van, nem elég az akkumulátorgyárnak. Így feltételezhező, hogy a vezetéken érkező tatai vízzel azt kívánják pótolni, esetleg a lakosság ivóvízét váltanák ki vele. Elmondása szerint a vízkészlet csökkenését erősítik meg Dr. Petrássy Miklós bányamérnök mérései is, aki a jelentős csapadékhozam ellenére 4 centiméteres apadást mért a Tükör forrásnál, ami a szakember szerint nagy vízkivételt jelez.

A polgármester válaszában egy korábbi tévéadásra hivatkozott, ahol elmondása szerint mindent feltett kérdésre megtalálják a választ. Ezt az egyik komáromi lakos azonban cáfolta.

Z. Kárpáti Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője kért szót, aki elmondta, hogy nem pártpolitikusként van jelen, hanem képviselőként. Egy állampolgári meghívásnak tett eleget, ezért a kérdései is szakmai jellegűek, és ezek a korábbi meghallgatásokon sem szerepeltek. Az első kérdés a vízbiztonságra vonatkozott.

A város saját költségvetési forrásból végez-e a szennyező anyagokat illetően megerősítő méréseket, ha igen, akkor ezeket milyen gyakorisággal teszi, és milyen típusúak, illetve hol érhetőek el? Ha nem, akkor tervez-e ilyen méréseket? 

A második a helyi számszerű adatokról szólt.

Az elmúlt egy évben a vendégmunkások száma mekkora és milyen irányban mozgott, illetve a város lakosságának a száma növekedett vagy csökkent?  Az esetleges lakosságszám növekedése indokolja-e a vízfogyasztás emelkedését, vagy más okok állnak emögött?  

A képviselő hozzátette, az elmúlt évben három kiemelt, nem komáromi gyár kapott a magyar adófizetők pénzéből összesen 138 milliárd forintnyi költésgvetési támogatást egy éves időszakra, tehát minden komáromi adózó állampolgár is beletett ebbe a kalapba. A polgármester válaszában most sem mondott semmi konkrétumot.

A város lakosság száma szerinte változatlan, 19 500 és 20 000 körüli, a vendégmunkások száma pedig vélhetően csökken

- mondta. Újra megismétlelte, hogy írásban minden kérdésre válaszolni fog, majd jelezte, hogy már csak két kérdezőre maradt ideje. Csárdi Antal az LMP országgyűlési képviselője a három gyár együttes környezetvédelmi hatástanulmánya felől érdeklődött. 

A 3 éve működő gyárakról azóta hány darab minőségvizsgálat készült, és azok alapján hogyan változott a város vízminősége és mennyisége.

Konkétumokkal ebben az esetben sem tudott szolgálni Molnár Attila. Utolsó felszólalóként Szanyi Gábor oroszlányi önkormányzati képviselő kapott szót, aki szégyennek nevezte, hogy egy ilyen komoly ügy megtárgyalására egy óra tizennyolc percet szán a komáromi városvezetés, míg náluk három és fél órán keresztül tartott hasonló közmeghallgatás, és a vezetők addig maradtak, amíg kérdések voltak. 

Hál' Istennek mi nem vagyunk oroszlányiak!

- válaszolta Molnár. Bár lettek volna még kérdések, de ezeket már nem várta meg a polgármester és csapata. A résztvevők szóvátették, hogy a városvezető felkészületlenül ült le velük, és egyetlen kérdésükre sem válaszolt érdemben.

Az esemény után az LMP sajtótájékoztatóján Gál József, a párt szóvívője elmondta, hogy a komáromi akkumulátorgyár több külön egységbe tartozik, azonban nem vizsgálták azok működésének együttes hatását, így veszélyeztethetik a komáromiak egészségét. Majd hozzátette

a város ipari parkhoz közeli részén a levegőbe bocsátott vízgőz miatt nagyon magas a páratartalom, az esetleges szennyező anyagok a környéken csapódnak le. 

Emlékeztetett arra, az LPM országos népszavazást kezdeményezett, hogy csak ott épülhessen ilyen üzem, ahol ahhoz a helyi lakosság hozzájárul. 

A Jobbik két politikusa csütörtök délutáni budapesti sajtótájékoztatóján

a multinacionális vállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatások felülvizsgálatát, az akkumulátorgyártók esetében a kifizetések felfüggesztését, valamint a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások erősebb segítését sürgette.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője arról beszélt: az akkumulátorgyártással olyan környezetkárosító technológia honosodna meg az országban, amely veszélyezteti a lakosok egészségét, egyben erősíti a vendégmunkások beáramlását. Szerinte az ilyen üzemek

Magyarországot egy olyan technikával árasztják el, amelyet nem annyira fogadnak szívesen az európai térségben, e gazdasági modell pedig autóipari összeszerelőüzemből most egy akkumulátorgyártó nagyhatalmat igyekszik varázsolni.

Szorgalmazta azt is, hogy - pártja korábban bemutatott, magyar munkavállalói kvótát előíró javaslata szellemében - ne "szervezetten importált" külföldieket alkalmazzanak az újonnan létesülő üzemekben, hanem igyekezzenek a térség lakosságát munkába állítani.

Keresztesy Gergő, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés tagja arra hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón: pártjának nem csupán környezetvédelmi aggályai vannak a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatban. Mint mondta, a kiszemelt területen már most is rendszeresek a közlekedési dugók, és azt sem tudni, hogyan töltenék fel helyi munkaerővel az állásokat.

fotó: Nemzeti Televízió élő adásából vágva