Svédország nem számíthat Törökország támogatására a NATO-csatlakozásához a Korán-égetés miatt
Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja el Törökország támogatását az ország NATO-csatlakozásához, miután Stockholm okot adott erre a szombati, gyalázatos Korán-égetéssel a svéd fővárosban - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.
Amennyiben Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezhet azzal a szabadsággal, hogy más vallások szentségeit megalázza
– nyomatékosította a török államfő az MTI híradása szerint.
Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetés a közrend fenntartása nevében történő betiltását.
Az incidens tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédország NATO-csatlakozásához szükséges lenne Törökország előzetes jóváhagyása.
A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért, illetve a terület autonóm státuszának kivívásáért. A konfliktus több tízezer ember életét követelte mostanáig.
A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte. Erről itt írtunk korábban.
Mint ismeretes, Svédország és Finnország tavaly júliusban nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, melyet az Oroszország ukrajnai invázióját követő, alapvetően megváltozott európai biztonsági helyzettel indokoltak. Az észak-atlanti katonai szövetségbe csak azt követően nyerhetnek felvételt, miután valamennyi NATO-tagállam parlamentje ratifikálja felvételi kérelmüket.
A 30 tagállam közül 28 törvényhozása adta mostanáig hozzájárulását az észak-európai államok befogadásához. A török és a magyar parlament jóváhagyására mindezidáig nem került sor.
Fotó: Euronews