2023.01.30., hétfő - Martina
Budapest: -3o - -1o
Az ország 19 megyéjében

Négy fő területen növelte a kormány az idei kiadásokat

frisshirek.hu, 2023. január 23. - 16:25
Négy fő területen növelte a kormány az idei kiadásokat

A megváltozott makrogazdasági feltételek miatt a kormány újraszámolta a 2023-as költségvetési törvény összegeit, a kiadásokat négy fő területen – munkahelyek megvédése, rezsivédelem, családok támogatása, nyugdíjak értékének megőrzése – növelte, továbbá a bevételi oldalt egyebek közt az energiaszektor egyes szereplőitől várt többletbefizetéssel emelte meg – tájékoztatta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az év végén rendelettel módosított idei költségvetési törvényről az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagjait hétfőn Budapesten.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

Az MTI tudósítása szerint Banai Péter Benő kiemelte, hogy

a hiánycélt „moderáltan” a GDP 3,9 százalékára növelték a korábbi, 3,5 százalékról, ami a 2022-re „várhatóan teljesülő” 4,9 százalékos deficithez képest 1 százalékpontos csökkenést jelenthet idén.

– A 2022-es tavaszi ülésszak végén senki nem számított arra, hogy a háborúnak és a hozzá kapcsolódó szankcióknak ilyen súlyos gazdasági hatásai lesznek, az Európai Bizottság akkor uniós szinten 2,3 százalékos növekedéssel számolt 2023-ra, ezt a számot később 0,3 százalékra csökkentették – idézte fel az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy

a növekedés Magyarországon idén a tavalyi év közepén várt 4 százalékkal szemben 1,5 százalék körül alakulhat; a kormány 15 százalékos átlagos éves inflációval számol, és a bérek növekedése várhatóan eléri, sőt meg is haladja 2023-ban az inflációt.

Reálisnak látják, hogy az adósságráta 2023-ban 70 százalék alá csökkenjen GDP-arányosan a 2022. végére várható 73,5 százalékhoz képest, és megjegyezte, hogy 2021-ben még 76,8 százalékon állt a ráta, a nyári törvénytervezetben pedig még 73 százalék feletti mutatóval számoltak 2023-ra.

A kormány a rezsivédelmi alap kiadásait 670 milliárd forintról 2600 milliárdra növelte, támogatásban részesülnek az önkormányzatok, az állami tulajdonú közszolgáltató vállalkozások, az egyházak és a civil fenntartású közszolgáltatást ellátó szervek is a lakosság mellett - sorolta.

Továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti a kormány a munkahelyek megvédését, a rezsialap növelése – a kkv-knak és nagyvállalatoknak szóló programok mellett – egyebek között ezt a célt is szolgálja

– jegyezte meg Banai Péter Benő.

Emlékeztetett arra, hogy mára egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, a foglalkoztatottak száma rekordszinten áll, 4,7 millió.

Kiemelte, hogy a családok támogatására szánt összegeket a módosított törvény megőrzi, sőt új programokat is hoz a 30 év alatti édesanyák személyi jövedelemadójának kedvezményével.
Az új inflációs előrejelzés alapján már januártól 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak – húzta alá, utalva arra, hogy ez is többletkiadás a költségvetésnek az eredeti törvényhez képest.

A bevételi oldal módosításai között említette, hogy az energiaszektor egyes szereplőinek a befizetései növekedtek, a legjelentősebb változás az, hogy az Ural és Brent olajtípus közötti árkülönbözet után befizetendő összeg 40 százalékról 95 százalékra nő.

Rámutatott arra, hogy a kormány takarékos gazdálkodást tervez idén a saját intézményrendszerében, ezen a soron 250 milliárd forinttal kisebb kiadással számolnak a nyáron elfogadott törvényhez képest.
Banai Péter Benő felidézte, hogy ugyan a 2023-as költségvetési törvényt már az év végén rendelettel módosították a veszélyhelyzet szabályai szerint,

a képviselők hamarosan tárgyalhatnak a változtatásokról, hiszen ugyanazt a törvénymódosítást az Országgyűlés elé is beterjesztették.

Az államtitkár ezután kérdésekre válaszolt:

  • Ander Balázs (Jobbik) a bizottság egyik alelnöke és Vajda Zoltán (MSZP) bizottsági elnök érdeklődésére elmondta, hogy az áfakulcs emelését nem tervezik, a 834 milliárd forintos áfabevételi-többlet mögött a magasabb inflációs prognózis és a jövedelmek emelkedése áll.
  • Bakos Bernadettnek (LMP) válaszolva kifejtette: azokból az európai uniós forrásokból, amelyek reményeik szerint hamarosan elérhetőek lesznek megújuló energia programok finanszírozását is tervezik a jelenlegi lehetőségeken túl.
  • Tóth Endre (Momentum) kérdésére aláhúzta: Varga Mihály pénzügyminiszter részt vesz majd a plenáris ülésen a költségvetés tárgyalása során.
  • A kormány szociális érzékenységét mutatja, hogy a gázár az átlagfogyasztás mértékéig Magyarországon a legalacsonyabb Európában – erősítette meg szintén a kérdések megválaszolásakor.
  • Arra is kitért: a családtámogatások összege idén várhatóan 3357 milliárd forint körül lesz, ami több mint 120 milliárddal magasabb, mint az előzőleg tervezett.
  • Hargitai János (KDNP) felvetésére úgy reagált: mérlegelni fogják, hogy a jelenlegi gyorsan változó környezetben érdemes-e tavasszal elfogadni a következő évi költségvetést.

Amint arról lapunk, a frisshirek.hu korábban már beszámolt, az Orbán-kormány tavaly élt a parlament adta felhatalmazással, miszerint – az ezúttal éppen háborúsnak nevezett – veszélyhelyzet 30 napon túli kitolását 180 napra kérheti. A kabinet 2023. június végéig kapott rendkívüli felhatalmazást az országgyűléstől. Ez azt is jelenti, hogy rendeletben módosíthatja a költségvetést, vagyis lényegében úgy költ, ahogy akar.

Illusztrációs fotó: Pixabay