Az MTI tudósítása szerint Banai Péter Benő kiemelte, hogy
– A 2022-es tavaszi ülésszak végén senki nem számított arra, hogy a háborúnak és a hozzá kapcsolódó szankcióknak ilyen súlyos gazdasági hatásai lesznek, az Európai Bizottság akkor uniós szinten 2,3 százalékos növekedéssel számolt 2023-ra, ezt a számot később 0,3 százalékra csökkentették – idézte fel az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy
Reálisnak látják, hogy az adósságráta 2023-ban 70 százalék alá csökkenjen GDP-arányosan a 2022. végére várható 73,5 százalékhoz képest, és megjegyezte, hogy 2021-ben még 76,8 százalékon állt a ráta, a nyári törvénytervezetben pedig még 73 százalék feletti mutatóval számoltak 2023-ra.
A kormány a rezsivédelmi alap kiadásait 670 milliárd forintról 2600 milliárdra növelte, támogatásban részesülnek az önkormányzatok, az állami tulajdonú közszolgáltató vállalkozások, az egyházak és a civil fenntartású közszolgáltatást ellátó szervek is a lakosság mellett - sorolta.
– jegyezte meg Banai Péter Benő.
Emlékeztetett arra, hogy mára egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, a foglalkoztatottak száma rekordszinten áll, 4,7 millió.
Kiemelte, hogy a családok támogatására szánt összegeket a módosított törvény megőrzi, sőt új programokat is hoz a 30 év alatti édesanyák személyi jövedelemadójának kedvezményével.
Az új inflációs előrejelzés alapján már januártól 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak – húzta alá, utalva arra, hogy ez is többletkiadás a költségvetésnek az eredeti törvényhez képest.
Rámutatott arra, hogy a kormány takarékos gazdálkodást tervez idén a saját intézményrendszerében, ezen a soron 250 milliárd forinttal kisebb kiadással számolnak a nyáron elfogadott törvényhez képest.
Banai Péter Benő felidézte, hogy ugyan a 2023-as költségvetési törvényt már az év végén rendelettel módosították a veszélyhelyzet szabályai szerint,
Az államtitkár ezután kérdésekre válaszolt:
- Ander Balázs (Jobbik) a bizottság egyik alelnöke és Vajda Zoltán (MSZP) bizottsági elnök érdeklődésére elmondta, hogy az áfakulcs emelését nem tervezik, a 834 milliárd forintos áfabevételi-többlet mögött a magasabb inflációs prognózis és a jövedelmek emelkedése áll.
- Bakos Bernadettnek (LMP) válaszolva kifejtette: azokból az európai uniós forrásokból, amelyek reményeik szerint hamarosan elérhetőek lesznek megújuló energia programok finanszírozását is tervezik a jelenlegi lehetőségeken túl.
- Tóth Endre (Momentum) kérdésére aláhúzta: Varga Mihály pénzügyminiszter részt vesz majd a plenáris ülésen a költségvetés tárgyalása során.
- A kormány szociális érzékenységét mutatja, hogy a gázár az átlagfogyasztás mértékéig Magyarországon a legalacsonyabb Európában – erősítette meg szintén a kérdések megválaszolásakor.
- Arra is kitért: a családtámogatások összege idén várhatóan 3357 milliárd forint körül lesz, ami több mint 120 milliárddal magasabb, mint az előzőleg tervezett.
- Hargitai János (KDNP) felvetésére úgy reagált: mérlegelni fogják, hogy a jelenlegi gyorsan változó környezetben érdemes-e tavasszal elfogadni a következő évi költségvetést.
Amint arról lapunk, a frisshirek.hu korábban már beszámolt, az Orbán-kormány tavaly élt a parlament adta felhatalmazással, miszerint – az ezúttal éppen háborúsnak nevezett – veszélyhelyzet 30 napon túli kitolását 180 napra kérheti. A kabinet 2023. június végéig kapott rendkívüli felhatalmazást az országgyűléstől. Ez azt is jelenti, hogy rendeletben módosíthatja a költségvetést, vagyis lényegében úgy költ, ahogy akar.
Illusztrációs fotó: Pixabay