Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelmi szolgálati juttatásról szóló új kormányrendeletről elmondta:

a szabályozás méltó és méltányos utat enged a szolgálatban eddig jól teljesítő olyan katonáknak, akik a 45. életévüket betöltötték és 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek.

Egyúttal a szabályozás

utat nyit azoknak a nyelveket beszélő, NATO-s képzési, illetve missziós tapasztalatokat szerzett, fizikai állóképesség tekintetében kimagasló fiatal parancsnokoknak, akik a leginkább alkalmasak lesznek a modern haditechnikai eszközök és harceljárások alkalmazására

- tette hozzá.

A juttatásra nem automatikusan, hanem a miniszter egyénenkénti döntése alapján válhatnak jogosulttá az említett feltételeknek megfelelő katonák

- emelte ki, jelezve: ennek alapján több ütemben, ütemenként több fázisban vizsgálják a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a háttérintézmények teljes állományát, és meghozzák a döntéseket.

"Ezt a legfelső, parancsnoki szinten a vezérkari főnök bevonásával már megtettem, most az ezek alatti szintek következnek" - ismertette.

A tárcavezető közölte: a fiatalítás most következő ütemében a beosztásukban maradó és újonnan kinevezett parancsnokok előterjesztései alapján, a vezérkari főnök meghallgatásával születnek majd meg a személyi döntések arról, hogy kik azok, akik honvédelmi szolgálati juttatásban részesülhetnek.

"Az évtizedes, a hazáért végzett állhatatos szolgálatot köszönjük meg a honvédelmi szolgálati juttatással, ami a nyugdíjkorhatár eléréséig teljes összegben megilleti őket, ami akkor sem változik, ha más munkából is jövedelemre tesznek szert. Bent maradnak a gondozási körben: a lakhatási támogatás, csakúgy, mint az egészségügyi ellátás tekintetében is folytatódik a gondoskodás. Nekik is jár a kegyeleti gondoskodás és az alkalmankénti egyenruha-viselés"

- hangsúlyozta.

Rámutatott arra, hogy az ukrajnai háború mellett nő a feszültség a Nyugat-Balkánon, dél felől pedig folyamatosan erősödik a migrációs nyomás, egy ilyen időszakban történelmi lehetőség és kötelesség cselekedni, komoly, "áttörésszerű" változásokat kell elérni a haderő fejlesztésében.

"Szükség volt a kormányalakítás óta eltelt felkészülési időre, de nem várhattunk tovább. Ehhez készült el a változásokat rendező veszélyhelyzeti kormányrendelet" - indokolta a szabályozást.

Kitért arra, hogy komoly hangsúlyt fordít majd a jövőben a területvédelmi tartalékosok toborzására, kiképzésére és a haderővel egyenrangú szintre emelésére is.

Arra a kérdésre, miként lehet magasabb fordulatszámra átállítani egy ilyen szervezetet, a miniszter azt mondta: például fiatalítással.

Kiemelte:

le kell bontani az "így szoktuk" hatalmát, a felépített bürokratikus rendszerek önvédelmét ahhoz, hogy az "egyenruhás munkavállaló" hozzáállásból egy új katonai szolgálati etosz és gyakorlat alakuljon ki. "Azt várom a fiatalítás folyamatától, hogy nem pusztán személycserékben, hanem mélyreható kulturális változásban mutassa meg hatását"

- fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.