Az átfogó reformtervezetet azért tervezi elfogadni a kormány, hogy ezzel feloldja a Magyarországnak az unió hétéves költségvetéséből járó, jelenleg befagyasztott pénzeket, valamint hozzáférjen a Helyreállítási Alap pénzeihez.

A kormány által most közzé tett, február 3-ig véleményezhető törvényjavaslat ebben a formájában megerősítené az Országos Bírói Tanács szerepét az Országos Bírósági Hivatallal szemben, valamint több más, korábban is beígért változtatás is szerepel benne. Megszűnik például az a lehetőség, hogy a hatóságok az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. A Kúriát átláthatóbbá kell tenni, szigorúbb feltételekkel választanák ki a legfelsőbb bíróság elnökét és neveznék ki a bírákat. Azt is biztosítani kell, hogy a magyar bírák közvetlenül fordulhassanak az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatali kérelemmel - foglalta össze a hang.hu.

A négy igazságügyi reformkövetelés kiterjed arra, hogy:

• az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit megerősítsék az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben,
• a Kúria estében növeljék a transzparenciát, szigorúbb feltételek vonatkozzanak a legfelsőbb bíróság elnökének kiválasztására, a bírák kinevezésére, valamint javítsák az ügyelosztási rendszert,
• orvosolják azt, hogy a közhatalmat gyakorló szervek alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz (a brüsszeli érvelés szerint így megakasztva egyes bírósági vagy törvényszéki ítéletek érvényesítését),
• illetve az Európai Bizottság megkövetelte, hogy a magyar bírák közvetlenül fordulhassanak az Európai Unió Bíróságához, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó joguk ne korlátozhassa semmilyen magyar bírói szerv (például az OBT, a Kúria vagy szélsőséges esetben az Alkotmánybíróság.

Az igazságügyi reformot a Bizottság az egyik szupermérföldkőként értelmezi, amelyet a helyreállítási és ellenállósági eszköz lehívásához kell végrehajtania Magyarországnak.

A Portfolió úgy értesült, önmagában még az nem feltétlenül elegendő, ha a javaslatokat elfogadják, ez önmagában nem indítja meg az uniós támogatások kiutalását. A salátatörvény megszavazása után a gyakorlatban is értékelik majd a magyar vállalások hatásosságát.

Az igazságügyi miniszter jövő kedden Brüsszelbe utazik, hiszen 

"azért dolgozunk továbbra is, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat! mutatja be „igazságügyi vállalásaink ütemszerű megvalósulását”

- írja Facebook-bejegyzésében.

"Az Európai Bizottsággal való megállapodás értelmében tett igazságügyi vállalásainkkal kapcsolatos kodifikációt elvégeztük, a szöveget társadalmi egyeztetésre bocsátottuk a szerdai nap folyamán.

A magyar egy szavatartó nép és erre nem árt, ha időnként emlékeztetjük partnereinket is. A kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív párbeszéd és a szavahihetőség hívei vagyunk és egyenlő mércével mérünk

- írja Varga.