Bocskai fejedelem eredeti koronája I. Ahmed szultán parancsára készült. Az aranykorona a 17. század elején alkotott török eredetű, niello réteggel bevont ötvösmű. A 23,5 cm magas, foglalataiban rubinok, smaragdok, türkizek, topázok, igazgyöngyök vannak. Belsejét rózsaszín és világoszöld selyemmel vonták be, az alkotó részeit az alsó abroncsos korona 36 levélből álló igazgyöngysoros szegélyével díszitették. Ebbe illesztették az igazgyöngyökkel 8 részre osztott felső kupolát. Közepéből a 8 igazgyönggyel díszített kis koronából 6 lapra csiszolt smaragd emelkedik ki. Az 1619-ben felvett leltár szerint:

Van rajta 32 kicsiny és nagy türkisz, 90 rubint, 64 smaragd, 22 rubint pallasz és 282 gyöngy. A tetején egy nagy smaragd...

Az aranykorona súlya 1.88 kilogramm.

Az aranykoronához tartozik még a tartó tok, ami 26,3 cm magas török eredetű, 17. századi perzsa selyembrokáttal behúzott fa, sárgarézveretekkel. A brokáton virágoskertben olvasó nő látható, akinek egy ifjú csészét nyújt át. A nő kezében tartott könyvben „Mu’min” kézjegy. J. H. Schmidt szerint az anyagot Nagy Abba sah udvarában 1600 körül készítették.

A koronát a történeti és az ötvösművészeti muzeológiai értéke egyaránt megtestesíti. Ötvösművészeti remekmű és egyben a nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakja, Bocskai István ereklyéje.
A történetírás szerint Lala Mehmed nagyvezér ágyúk dörgésével, fényes külsőségek közepette fogadta a kopjás-, gyalogseregével érkező fejedelmet és kíséretét Rákos mezején 1605. november 11-én.

A történelmi jelentőségű találkozáson a fejedelem oldalán álló kassai főbíró, a nagy műveltségű Bocatius János naplófeljegyzéseiben így írta le a jelenetet:

Odahozzák a koronát s az aranyos hüvelyű kardot, mindkettő gazdagon ki volt rakva drágakövekkel. A vezér beszédet mond, a fejedelem is feláll. A vezér és egy másik pasa felövezik derekára a kardot, arany és ezüst szálakkal átszőtt cobolyprémes bíborpalástot adnak rá, fejére teszik a koronát és hódolnak előtte. A fejedelem köszönetet mond, de kéri, ne kelljen elfogadnia az ajándék-koronával járó méltóságot. A koronát mint a hatalmas török császár fényes ajándékát fogadja el, de nem használatra... Ezzel leveszi a koronát és átadja nagyságos Széchy úrnak...

A korona küldése egy bizonyos hagyomány folytatása, a szultán az ajándékkal a saját felségjogát álcázta. Bocskai felmérve az erőviszonyokat, a királyi trónra nem lépett. Hagyományos rangja:

"Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek ispánja."

 Bocskai végrendeletében a koronáról úgy rendelkezett:

hagyjuk az ország tárházába...

A bécsi béke (1606) szövegébe bekerült, hogy a fejedelem a koronát nem tekinti királyi hatalmi jelképnek. Bocskai halála után az általa kijelölt utóda, Homonnai Drugeth Bálint magánál tartotta. Majd az ő elhunyta után, az 1609-es magyar országgyűlés határozata alapján 1610-ben Thurzó György nádor a sárospataki várban átvette a kiskorú Homonnai gyámjától, és a koronát Bécsbe vitette. 

A Monarchia felbomlása után Románia és Magyarország is bejelentette az igényét a koronaékszerekre a Saint-germaini békeszerződés (1919) 196. cikkelyére hivatkozva, amelyben az osztrák kormány arra kötelezte magát, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia kulturális vagyonáról, valamint a koronáról

mint szellemi örökségről – amelyek a kölcsönösség jegyében az elcsatolt területekről a származási területre visszatelepíthetők – a megfelelő időpontban tárgyal az érdekelt államokkal a békés megegyezés érdekében.

A románok azzal érveltek, hogy Bocskai török koronáját Erdély fejedelmeként kapta, Erdély pedig időközben Romániához került. A magyar fél pedig arra alapozta az igényét, hogy Bocskai magyar király minőségében kapta a koronát. Az osztrák álláspont viszont az volt, hogy a magyar szellemi örökség jogcíme kizárólag a trianoni békeszerződés szerinti magyar területre terjed ki.

A többször újrakezdett hosszadalmas és bürokratikus diplomáciai huzavona nem vezetett eredményre, míg végül nemzetközi döntőbíróság Agostino Soldati, svájci szövetségi bíró vezetésével 1932. november 27-én Velencében kimondta, hogy:

Az osztrák szövetségi kormány a fent jelzett megegyezéshez vezető tárgyalások során tudomásul vette, hogy a magyar királyi kormány is követeli a Bocskai-korona kiadatását. A román királyi kormány tiltakozott ez ellen, és a korona kiadatását a maga számára kívánta. Az osztrák szövetségi kormány nincs abban a helyzetben, hogy jelenleg figyelembe vehesse a magyar követelést. A két kormány abban egyezett meg, hogy fenti ügyet az alapjául szolgáló kérdés együttes tisztázásáig nyitva hagyja, és addig a jelenlegi állapot marad fenn.

Bocskai István török koronája a mai napig a Bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum Wien) kihelyezett részlegét képező Kincstárban (Schatzkammer) tekinthető meg.

Egyedül a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum kapott engedélyt arra, hogy nemes és hiteles másolatot készíthessen a koronáról, amelyen 2 éven keresztül 20 ötvös dolgozott. A múzeum fontos missziójának tekinti a hajdúkat Szoboszlóra telepítő fejeledelem emlékének ápolását. 

Fotók: Korona és a jogar a Fejedelmi Kincstár című kiállításon Debrecenben, a Fórum Bevásárlóközpontban 2023. január 16-án. Bocskai István fejedelem ötszáz darab, az eredetivel egyező drágakővel díszített, aranyozott korona- és jogarmásolatát bemutató kiállítás a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumból érkezett a bevásárlóközpotba, ahol egy héten keresztül lehet megtekinteni. MTI/Czeglédi Zsolt