Orbán Viktor együttérzését fejezte ki a csütörtök este megkéselt rendőr és családja felé. Amint arról lapunk, a Frisshirek.hu korábban már beszámolt, a XI. Kerületi Rendőrkapitányság körzeti megbízottja életét vesztette a tegnap éjszakai támadásban.

Gondoskodni fogunk róluk, természetesen

– mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel.

Amint azt a Telex megírta, Orbán szerint az jó hír, hogy a magyar rendőröknek ritkán kell használniuk a fegyvereiket, de amikor kell, használják.

Úgy látja,

„egy rendőrgyilkosság módfelett ritka” esemény Budapesten, ezért ez a hír most „megráz és megrendít minket”. De mindez azt is jelenti szerinte, hogy a rendőrök jól végzik a munkájukat Magyarországon, és az élet itt biztonságos.

Ezután arról beszélt,

lehet, hogy az derül majd ki néhány év távlatából, hogy 2022 volt az az év, amikor mi, európaiak beléptünk a veszélyek korába.

Előbb koronavírus-járvány volt, aztán háború, aztán háborús szankciók, és közben még itt a migrációs válság is – sorolta.

Tisztázni kell, hogyan viszonyul a magyar a veszélyekhez

Orbán szerint előbb azt kell tisztázni, hogy viszonyul a magyar a veszélyekhez: vagy sündisznó módjára összegömbölyödik, és védekezni fog – de ez önveszélyes stratégia szerinte, mert ez megbénít, ez pedig a politikában nagy hiba.

A Telex tudósítása szerint arról beszélt, ő látja, hogy vannak olyan politikusok Európában, akik pontosan így dermednek meg. Közben Magyarország minden veszélyre aktívan reagált, mert „mi nem hagyjuk magunkat”, és közben „védelmi állásokat jelölünk ki”, ilyen például a rezsivédelmi alap, mondta Orbán, aki szerint „nem engedtük, hogy családok milliói menjenek tönkre”.

De ő már most tudja, hogy 2023-ban jönnek majd az újabb veszélyek is a már meglévők mellé.

A háború miatt kivetett, általa egyébként rendre megszavazott uniós szankciókról is beszélt. Szerinte itt az idő, hogy „jöjjön végre valaki Brüsszelből, aki elég bátor, akinek nagy a bicepsze, széles a válla, és mondja ki, hogy ezt elszúrtuk”, és a szankciókat meg kell szüntetni, mert akkor az árak rögtön lecsökkennének, az infláció pedig minimum megfeleződne. Ez szerinte csak egy politikai döntés lenne Brüsszelben, de ő maga ilyen széles hátú embert nem lát.

Bátorságot azért itt-ott igen, például „itt vagyunk mi, személy szerint én is”.

Egyedül azért ő kevésnek látja magát a változáshoz, a nagyhatalmak döntéseit szerinte nem tudja egyedül megváltoztatni, de „én egy dolgot tudok tenni: fékezni a kártételt”.

A nyugati kormányok szerinte nem tudják begyűjteni azt a pénzt, amit ő extraprofitként begyűjt Magyarországon a cégektől, más országok nem tudják úgy visszaadni a pénzt az embereknek, mint ő, mondta. Orbán ezt úgy summázta, a háború „az egyedüli, de legalábbis legnagyobb vesztese Európa”.

A magyar fiatalokon akarnak bosszút állni Brüsszelben

A miniszterelnök az Erasmus-ügyről is beszélt. Amint arról lapunk, a Frisshirek.hu korábban már beszámolt, nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+-csereprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Orbán erre most úgy reagált, „nem fogjuk megengedni, hogy a diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek”, Magyarországnak ugyanis nemzeti érdeke, hogy a fiatalok tanuljanak, járjanak külföldön, a tudást meg hazahozzák.

Micsoda dolog ez, hogy a magyar fiatalokon akarnak bosszút állni Brüsszelben

– mondta Orbán, de állítja, ha nem tudnak megegyezni az Európai Bizottsággal az ügyben, a magyar költségvetés majd állja ezt a programot – erről már Gulyás Gergely is beszélt a csütörtöki kormányinfón.

A Telex azt írta, a kormányfő szerint Brüsszel elképzelése más a jövőről, mint a magyaroké:

ők azt mondják, jöjjenek a migránsok, legyünk színesek, de „mi egyáltalán nem akarunk együtt élni a migránsokkal, mi védekezünk ez ellen” a miniszterelnök szerint.

Aztán itt az LMBTQ-téma is, de „nekünk feláll a szőr a hátunkon” attól, hogy „marhaságokat” beszélnek az iskolákban a gyerekeknek az ehhez a csoporthoz tartozó emberek – mondta.

Orbán szerint Brüsszel kormányváltást akart Magyarországon 2022-ben, de ez nem jött össze, és azóta is, „megpróbál minket rászorítani arra, amit ők helyesnek gondolnak, választási eredménytől függetlenül”, így a menekülteket vagy az LMBTQ-propagandát is. A magyar kormány viszont nem hagyja magát. Így aztán „mi mindent ebben a kontextusban értelmezünk”, így az Erasmus-ügyet is.

Azért akarják ütni a gyerekeinket, mert nem tudnak mire menni a kormánnyal

– mondta.

„A magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van”

Az államháztartásról ezután Orbán Viktor a Telex tudósítása szerint azt mondta, „történelmi csúcson vannak a pénzügyi tartalékaink: részben a rezsialap miatt, részben azért, mert felkészültünk a veszélyek korára”.

Orbán szerint „nem hogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, boldogulunk egyedül is”.

Most Brüsszel azzal szembesül, hogy nélkülük is felkel a Nap és kukorékol a kiskakas itt nálunk.

A magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van

– summázta Orbán, aki szerint bár vannak veszteségek, de nem volt nagy munkanélküliségi hullám Magyarországon.

Orbán szerint a 2022-es és 2023-as évet „egy időszaknak bekönyvelve, a bérek reálértéküket véve is nőni fognak”.

Végül arról beszélt, a magyar kormányt „sok mindennel lehet vádolni, nem is hibátlan egyébként”, de azzal nem lehet vádolni, hogy lusta lenne, mert az övé cselekvő és ambiciózus kormány.

Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. január 13-án. Jobbra Törőcsik Zsolt műsorvezető. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán