Az üzemanyagok kiskereskedelmi árrésének ugrása állhat amögött, hogy a hazai tarifák a hatósági árrendszer december 6-i eltörlése óta térségi összevetésben a középmezőnyből az élre ugrottak

– tette közzé néhány napja a Facebookon Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője, akit a Népszava idézett elemző írásában.

Bár a kijelentés komoly vitát generált, az alapvetés lényegében vitathatatlan.

A Népszava birtokába jutott nyilvántartás szerint az üzemanyag ársapka bevezetése előtt, 2022 elején a piaci termékek bruttó nagy- és kiskereskedelmi tarifái között átlag 40 forint különbséget - árrést - mutat, addig 2023 elejére ugyanez a különbség a benzin estében 140, a gázolajnál pedig száz forint körüli szintre emelkedett.

Az nem igaz, hogy az árrés csak a hatósági ár december 6-i kivezetése óta ugrott volna meg,

hiszen azok számára, akik már nyáron is a piaci ár szerint voltak kénytelen tankolni megtapasztalhatták, hogy az árak a régió élmezőnyébe kerültek. Annyi azonban igaz, hogy a benzinársapka eltörlése tovább fokozta a már meglévő különbséget a tarifák között.

Mostanra a hazai benzinárak lettek a szomszédban a legmagasabbak,
amelyhez képest a második helyezett Ausztria és Szerbia egyre jobban lemaradnak.

Miklós László, az MVM egykori felügyelőbizottsági elnöke viszont úgy véli, az ár(rés)emelkedésben "piaci" helyett inkább szabályozási okok játszanak szerepet. Ausztriában például az áfa csak 20 százalékos, míg idehaza 27, amely 700 forintos literenkénti benzinár esetében 39 forint különbözetet eredményez.

A magasabb áfa mellett fontos az emelkedő kiskereskedelmi adót tetéző pótadó mértéke, amelyhez hozzájön az energiaellátók 41 százalékos, Robin Hoodnak nevezett nyereségadója.
Az ársapka előtti időszakhoz képest azért ugrottak meg az árrések, mert ezeket a kormány által kivetett többletköltségeket 2 hónap alatt kellett megkeresni. Az új tételek ráadásul tartósan terhelhetik a tarifát

- írta meg véleményét Miklós László. A Népszava megkereste korábbi megnyilatkozása miatt Pletser Tamást, aki mondatait a következőképpen pontosította:

az árrés emelkedése nem a kiskereskedők, hanem az állam fokozódó "pénzéhségét" tanúsítja. [...] Végtére is a hazai üzemanyagárak szokottnál nagyobb ütemű emelkedése az állam többlet-pénzigényére, vagyis a hatalmas költségvetési hiány csökkentési szándékára vezethető vissza

- összegezte véleményét a lapnak Pletser Tamás. Más szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy azon "kis" kutak, amelyek általában árcsökkentő hatást gyakorol a hazai piacra, most ezt a hatást korlátozottan tudják kifejteni, hogy a hatósági ár a csőd szélére sodorta őket, amelyet fokoz az is, hogy a kormány extra magas különadót vetett ki a Molra.

A kiemelt kép forrása: MTI / Komka Péter