Visszalépünk a 2024-es női kézilabda Eb szervezésétől
A kézilabda Eb helyett a fiatalok tömeges sportolását választottuk - fejtette ki a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke a nemzetisport.hu-nak adott interjúban, amelyet az MTI szemlézett. Kocsis Máté a csütörtökön megjelent interjúban hozzátette: az nem helyes, hogy Magyarország milliárdokat költ el a 2024-es Eb-re - aminek kiadásai már most is jelentkeznek -, miközben sok ezer gyermek és utánpótlás-versenyző veszíti el hosszú hónapokra a sportolási lehetőségét a magas energiaárak miatt, "a kettő nem fér meg egymás mellett".
Abban a formában, ahogyan elnyerte, Magyarország nem tudja vállalni a 2024-es decemberi, magyar-osztrák-svájci női kézilabda Európa-bajnokság (Eb) rendezését, s most a legjobb megoldásról tárgyalnak a társszervezőkkel. Valóban létező forgatókönyv, hogy Magyarország részben vagy egészben visszalép az Eb-rendezéstől. A kézilabda Eb ezekben az időkben luxuscikk - fogalmazott, és
tudomásul kell vennünk, hogy amikor a 2024-es női tornát megpályáztuk és elnyertük, még nem volt sem háború, sem szankciók, sem energiaválság, és nem voltak az ebből eredő pénzügyi nehézségek sem
- mondta fel a kormányzati narratívát a Fidesz frakcióvezetője. Dönteni kellett, és inkább "a fiatalok tömeges sportolását választottuk" - nyilatkozta az interjúban, hozzátéve: ennek érdekében elvi megállapodást kötöttek a kormánnyal, hogy az Eb költségeiből megtakarított pénz egy részét az idén és jövőre is a kis klubok működésére fordítják.
A szövetségi elnök szerint a lépés szokatlan, de nem példátlan,
az eset annyival eltér vagy kedvezőbb a korábbiaktól, hogy "két évvel korábban jeleztük a szándékot", így van idő a szervezésen módosítani, és a következmények is enyhébbek lehetnek - közölte. Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) pontosan tudja, hogy Magyarország talán a legjobb partnere a szervezésben, ezt már jó párszor bizonyította akár a női BL final fourja, akár más világesemények kapcsán.
Nem indul újra a Magyar Kézilabda Szövetség elnöki tisztségéért a tavaszi tisztújító közgyűlésen
- a kézilabda Eb-szervezésre vonatkozó rossz hír mellett még ezt is bejelentette az interjúban Kocsis Máté. Mint mondta, az elnöki ciklusa elején kitűzött célokat és feladatokat teljesítette, amelyekről részletesen beszámol majd a következő kongresszuson. A sportág rettenetes állapotban volt pénzügyileg, és valamennyi forrást, amit csak tudott - piacit vagy államit - megmozgatott a kézilabdáért.
Ezek között említette, hogy megtörtént a marketingjogok, illetve a televíziós és kereskedelmi jogok értékesítése, tekintélyes vállalati szponzorokat hoztak a sportág mögé, és elkezdték az alsóbb osztályokat, az NB I/B-t és a megyéket is támogatni. A kormány mindig segített, a lehető legtöbb támogatást megszerezték és adták oda a kézilabdakluboknak.
Cél volt a sportág tömegesítése is,
2015 óta 26 ezerről százezerre nőtt az igazolt sportolók száma, akik javarészt gyerekek.
A hazai infrastruktúra fejlesztése is szerepelt a vállalások között, e körben pedig mintegy hétszáz építési-felújítási munkát indítottak el - sorolta az eredményeket a szövetségi elnök, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Megszámlálhatatlan "kézilabda-felület" jött létre vagy újult meg, Európa legnagyobb arénájától a legkisebb iskolai tornatermekig - idézte fel Kocsis Máté, hozzátéve: ezek mellett öt határon túli akadémiát is elindítottak, és teljesült az a cél is, hogy magyar szakember is legyen az európai szövetség elnökségében.
A kiemelt kép forrása: az EHF Euro Facebook-oldala