A megállapodás révén az amerikai biztonsági ernyő védelme alá kerülnek a Japán által a világűrbe fellőtt műholdak is. Ez a biztonsági ernyő mostanáig kizárólag Washington NATO-szövetségesei számára volt elérhető.

Bármilyen űrbéli incidens alapján is életbe léptethető a jövőben a két ország között fennálló egyezmény 5. cikkelye, melynek értelmében amennyiben az egyik felet támadás éri, azt a másik ország is a saját maga elleni támadásként értékeli – nyomatékosította az amerikai külügyminiszter.

Egyetértünk abban, hogy Kína jelenti a legnagyobb stratégiai kihívást

- szögezte le Antony Blinken, miután hivatalában tárgyalt Hajasi Josimasza japán külügyminiszterrel.

A két politikus közös sajtótájékoztatóján az amerikai külügyminiszter örömmel üdvözölte, hogy Japán új védelmi stratégiát jelentette be, melynek keretein belül jelentősen növeli védelmi kiadásait.

A tárgyaláson Lloyd Austin amerikai és Jasukazu Hamada japán honvédelmi miniszter is részt vett. Lloyd Austin az egyeztetést követően bejelentette, Washington 2025-ig egy 2200 főből álló gyorsreagálású tengerészgyalogos erőt vezényel az okinavai bázisra a japán szigetek védelmének megerősítése érdekében. 

A tengerészgyalogos ezred támadóhajók ellen bevethető rakétákkal felszerelve érkezik majd Japánba - írja a Wall Street Journal internetes kiadása.

Közlése szerint egy tüzérségi ezred helyét veszik majd át a tengerészgyalogosok. Austin úgy véli, az egység jelentősen erősíti majd Japán védelmét, illetve az indiai- és a csendes-óceáni térség biztonságát. Az okinavai bázison több mint 25 ezer amerikai katona állomásozik jelenleg.

Tokió döntött arról is, hogy több száz Tomahawk típusú cikálórakétát vásárol Washingtontól, melyekkel jelentősen javulnak a japán haderő ellencsapásra irányuló képességei egy esetleges kínai vagy észak-koreai támadás esetén. A rakéták segítségével Japán csapást mérhet a kínai szárazföldre és Észak-Koreára egyaránt.

A japán kormány bejelentette, hogy 5 év alatt mintegy megduplázza az ország védelmi kiadásait, ami fordulópontot jelent a japán védelmi politikában. 2027-re a távol-keleti ország védelmi kiadásai elérik majd a bruttó nemzeti termék 2 százalékát.

A második világháborús vereséget követően a felkelő nap országában olyan alkotmányt fogadtak el, mely tiltja, hogy Japán hadsereget tartson fenn. A fegyveres erőket ebből kifolyólag önvédelmi erőknek nevezik.

Joe Biden amerikai elnök pénteken fogadja Kisida Fumio japán kormányfőt.

Fotó: Asia News