• Az ellenzéki választók alapvetően megosztottak abban, hogy pártjukat (29%), vagy magát az összefogást (27%) támogatták 2022-ben.
• Nem szakpolitikai ügyek, hanem a rezsimellenesség (45%) volt az ellenzéki összefogásra való szavazás elsődleges szempontja.
• Az Európai értékek, a Nyugathoz való tartozás és a demokrácia megóvása együttesen is csak a válaszadók 15 százalékának jelentett szavazási szempontot.
• Utólag sokat elárul az ellenzék mozgósítási teljesítményéről, hogy támogatóik mikor döntötték el, kire adják szavazatukat; 73 százalékuk visszatérő szavazó, vagy egy hónapnál is korábban döntötte el, hogy az ellenzékre szavaz.
• Az ellenzéki választók többsége továbbra is támogatja a közös indulást a 2024-es önkormányzati (60%) és európai parlamenti választásokon (62%).
• Kisebb arányban, azonban többségük nem támogatja előválasztás tartását a jelöltállítási folyamatban (53%), egyedül a Kutyapárt szavazói között vannak többségben az előválasztást támogatók (51%).
• Döntő többségük szerint túl sok párt van az ellenzéki oldalon, nagyjából egyenlő arányban helyeslik egyetlen erős párt létét (36%) és egyes pártok összeolvadását (35%).
• Az intézményi egyesülés azonban konfliktusokat hordoz magában, amely végső soron a 2024-es választási együttműködést is veszélyezteti.
• Amennyiben az ellenzéki pártok nem veszik figyelembe az egymással ellentétes választói elvárásokat, úgy 2024-ben nehezebben lesznek mozgósíthatóak az ellenzéki magszavazók is.
A felmérés 2000 ember személyes megkérdezésével készült 2022. szeptember 15. és 30. között. A mintában olyanok szerepeltek, akik áprilisban az ellenzéki összefogás vagy a Kutyapárt listájára szavaztak.