Az MTI beszámolója szerint az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 366 milliárd forinttal kedvezőbb, a hiány mértéke GDP-arányosan 1,7 százalékponttal alacsonyabb.

A kormányzati szektor bevétele 20 048 milliárd, kiadása 21 872 milliárd forint volt 2022 első 9 hónapjában.

A bevételek 3971 milliárd forinttal, 24,7 százalékkal nőttek.

  • A legnagyobb mértékben, 1281 milliárd forinttal, 18,3 százalékkal a termelési adók utáni emelkedett, ezen belül 966 milliárd forint volt az áfabevétel utáni.
  • A jövedelemadó-bevételek 1225 milliárd forinttal, 54,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családok személyijövedelemadó-visszatérítésének köszönhetően.
  • A társadalombiztosítási hozzájárulások 487 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal nőttek.
  • Az egyéb bevételek 975 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal emelkedtek.

A kiadások 3605 milliárd forinttal, 19,7 százalékkal nőttek.

  • A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 743 milliárd forint, 17,4 százalék, a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 755 milliárd forint, 17,7 százalék volt.
  • A folyó termelőfelhasználás 503 milliárd forinttal, 16,0 százalékkal, a kamatkiadások pedig 325 milliárd forinttal, 35,5 százalékkal nőttek.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás 4 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal csökkent.
  • A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1283 milliárd forinttal, 35,9 százalékkal lettek magasabbak.
A tavalyi harmadik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 932 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt. Az egyenleg 261 milliárd forinttal, 0,5 százalékponttal volt kedvezőtlenebb 2021 harmadik negyedévéhez képest.

A bevételek 1133 milliárd forinttal, 20,3 százalékkal, a kiadások 1394 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal emelkedtek.

A kormányzati szektor tavalyi utolsó negyedévi egyenlegét április 4-én közli a KSH.

A Portfólió cikkében úgy kommentálta a friss hírekben szereplő számokat,

a kormánynak feszes gazdálkodást kell folytatni, hogy tartani tudja a 2023-as, 3,5-ről 3,9 százalékra növelt hiánycélt.

Ráadásul a deficitet akkor kell csökkenteni, amikor a gazdasági növekedés kifullad.

Illusztrációs fotó: Pixabay