A módosítás ezenfelül tartalmazta az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is, „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”.
A Kocsis Máté által jegyzett dokumentumban arról is írnak, hogy „a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg.
A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításáról szóló indítványt végül 140 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta és bár nem látott kényszerítő okokat, de a köztársasági elnök pénteken alá is írta azt.
Nos, azóta barátkozunk a vármegye kifejezéssel. Több észrevételt olvashattunk a miértekre, álljon itt Pest megye vármegye főispánjának sokat idézett véleménye.
A királyság titulusát nem fogják visszaállítani, legalábbis a mai állás szerint ezt nem tervezi a magyar kormány. Aztán persze ez változhat, de a politika kemény dolog, nem is ért hozzá mindenki, bár sokan mégis ezt állítják. Mindenesetre Tarnai Richárdot nem érdeklik azok a kritikák, amelyeket olyanokat fogalmaznak meg, akik korábban simán rábólintottak a közigazgatási rendszer kommunisták általi szétverésére és a tanácsrendszerre. A Pest megyei kormánymegbízott rámutatott arra, hogy korábban senkinek nem volt arról tudomása, hogy mit is takar ez a titulus.
Például a főispáni megnevezés tartalmi változással nem fog járni egyetlen kinevezettnek sem. Feladatuk továbbra is az állami szolgáltatások minél magasabb szintű megszervezése lesz az adott közigazgatási egységben.
– Hazánk a náci megszállástól 1990-ig is megszállt ország volt, ez idő alatt pedig minden történelmi kontinuitást igyekeztek megtörni. Most pedig, szuverén országként visszatérünk a hagyományainkhoz és jól működő közigazgatást építünk – hangsúlyozta a Mandinernek Tarnai Richárd. – Szerint azért cseng furcsán a mostani elnevezés, mert 1945 után a kommunisták szétverték a közigazgatást és a magyar államot, majd átneveztek mindent. Így lettek a papokból is elvtársak.
Tarnai úgy látja, ennek a kormányzati döntésnek az a lényege, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, az eredethez, a természetes dolgokhoz. A politikus szerint most hasonló a helyzet ahhoz, amikor 1990-ben az Antall-kormány visszaállította a koronás címert a nemzeti jelképeink közé. Sokan ezt természetesnek vették, de akadt olyan is, aki micisapkának gúnyolta a nemzeti ereklyét. A főispán szerint, ahogy a rendszerváltás hajnalán, úgy most sincs valós szándék a királyság visszaállítására - írta meg a Frisshirek.hu.
Január 1-jétől jó pár intézmény megyei szervezetei is új nevet kapnak. Csak néhány példa a telex.hu kigyűjtéséből, hogy ne megszokásból írják ezentúl a hivatalos leveleiket.
- vármegyei önkormányzatok,
- vármegyei kormányhivatalok,
- vármegyei rendőr-főkapitányságok,
- vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok,
- vármegyei főügyészségek,
- vármegyei adó- és vámigazgatóságok,
- vármegyei kórházak,
- vármegyei levéltárak,
- vármegyei könyvtárak és
- vármegyei szakképzési centrumok.
Át kell nevezni továbbá a kamarák területi szervezeteit is:
- vármegyei kereskedelmi és iparkamarák,
- vármegyei orvosi kamarák,
- vármegyei ügyvédi kamarák,
- vármegyei építész kamarák,
- vármegyei mérnöki kamarák.
Ezenkívül 2023-tól mindenkinek
- vármegyei autópálya-matricát kell venni,
- vármegyei hírlapot vagy vármegyei naplót olvashat, ha a KESMA híreire kíváncsi.
- Tavasszal folytatódnak a vármegyei labdarúgó-bajnokságok,
- az országgyűlési választásokon pedig vármegyei választókerületek jelöltjeire lehet majd szavazni.
Fotó: MTI/Komka Péter és MTI/Czeglédi Zsolt