Óévbúcsúztató csergetés Hajdúszoboszlón
Hajdúszoboszlón idén is a hagyományos szilveszteri csergetéssel búcsúztak az óévtől. A város főterén a környékbeli csikósok és helyi lakosok karikás ostorokat csattogtattak, kolompokkal vagy szilveszteri papírdudákkal csaptak zajt.
A szilveszteri csergetés hagyománya a legenda szerint a 16. századból származik, amikor a szoboszlóiak 1559. december 31-én kolompszóval és ostorpattogtatással ijesztették el a települést fenyegető török hadsereget.
A csergetés fontos eleme volt a vágó állatok terelésének. A Magyar Királyságban már a 14. századtól elkezdődött az élőmarha kivitele Nyugat-Európa felé. Fénykorát az állatkereskedem a 16. századra éri el, amikor a magyar szilaj fajtájú marhák és hazánk húsbőségének híre messze földre eljutott. Ekkor alakul ki az ún. tőzsérkedés, ami a szarvasmarha-, juh- és sertéskereskedelmet foglalja magába. A tőzsérek a szarvasmarhát tartó vidékeken felvásárolták az állatokat, és azokat lábon hajtották külföldre. Számos út, az ún. viae bovariae vezetett Magyarországon, Ausztrián, Stájerországon, Tirolon, Szlavónián, Velencén át. A feljegyzések szerint volt olyan év, hogy csupán a bécsi úton 80 000 marhát hajtottak ki Németországba. Ezzel párhuzamosan alakult ki a 15-16. században az új társadalmi réteg, a hajdúk, akik fegyveres marhapásztorok voltak. Így a hortobágyi pásztorok mellett a nagyhajdúvárosokban, mint Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs is komoly hagyománya van a csergetés mesterségének.
fotó: Hajdúszoboszló, 2022. december 31. Hagyományőrző cserget ostorával az óévbúcsúztató csergetésen Hajdúszoboszlón 2022. december 31-én. A több évszázados hagyomány szerint a helyiek 1559. december 31-én kolompszóval, ostorpattogtatással, égő szalmacsóvákkal és a templomtorony kivilágításával ijesztették el a támadó török hadsereget. MTI/Czeglédi Zsolt