A tárca közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerdán arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékot, amire a Honvédelmi Alap is garanciát jelent.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország 2017 óta Közép-Európa egyik legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre, amelynek időszerűségét és jelentőségét a migrációs válság és a koronavírus-járvány után az Ukrajnában zajló háború is hangsúlyozottan igazolja.
Az alap segítségével a Magyar Honvédség a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd a kutatás-fejlesztésre és innovációra, a nemzeti védelmi ipar újjáalakítása pedig tovább erősíti az ország gazdaságát - mondta.
A miniszter szólt arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2023-ban - a NATO előírásainak megfelelően - a védelmi kiadások több mint 20 százalékát fejlesztésekre fordítja.
A HM közlése szerint a miniszter kiemelte:
A miniszter szerint jövőre három fő területre kell koncentrálniuk:
- a katonák egyéni és műveleti felszerelésének fejlesztésére és beszerzésére,
- a meglévő beszerzéseknek a Magyar Honvédség eszközparkjába történő integrálására, valamint
- az új csapásmérő technológiák rendszerbe állítására.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a védelmi innováció Magyarország nemzeti biztonsági érdeke, mivel csökkenti az importfüggőségét, növeli az ellátásbiztonságot és képes korszerűsíteni a rendszeresítésre kerülő védelmi eszközöket, ezzel növelve a haderő hadrafoghatóságát.
A tárca vezetője szólt arról is, hogy a haderőfejlesztés folytatásával Magyarország tovább erősíti pozícióját a NATO-n belül. Emlékeztetett: 2022-ben a Magyar Honvédség Gripenjei négy hónapon át védték a balti légteret, a koszovói KFOR-missziónak az utóbbi egy évben magyar parancsnoka volt, az orosz-ukrán háború nyomán létrehozott négy új harccsoport egyike pedig Magyarországon, magyar vezetéssel jött létre.