Szerbia harckészültségbe helyezte a koszovói határnál állomásozó erőit
Teljes harckészültséget rendeltek el tegnap a koszovói határ térségében állomásozó szerb biztonsági alakulatok számára annak ellenére, hogy a NATO több alkalommal is higgadt magatartásra szólította fel a szerb, illetve a koszovói vezetést. Ennek közvetlen előzménye egy vasárnap esti lövöldözés volt, amelyben senki nem sérült meg. A helyi szerbek úttorlaszokat emeltek Koszovó északnyugati térségében. A helyzet pattanásig feszült.
Bratislav Gasic szerb belügyminiszter közölte, teljes harckészültséget rendelt el a rendőrség és más, a határ térségében állomásozó biztonsági egységek számára, amelyek a hadsereg vezérkari főnöke parancsnoksága alá kerülnek.
Gasic a szerb elnök, Aleksandar Vucic utasításai szerint járt el, minden intézkedés azt a célt szolgálja, hogy megvédhessék a Koszovóban élő szerb nemzetiségű embereket
– áll a belügyminiszter által kiadott nyilatkozatban.
A szerb illetékesek a függetlenségét 2008-ban deklaráló, túlnyomórészt albánok lakta egykori szerbiai tartomány területén a szerb lakosság sérelmére elkövetett zaklatásokkal indokolták a harckészültség elrendelését.
Ezt megelőzően, a tegnapi nap folyamán a NATO-vezetés alatt álló koszovói békefenntartók bejelentették, vizsgálnak egy lövöldözéses incidenst, amelyre Koszovó északi részén került sor. A békefenntartók egyúttal nyugalomra intettek.
Az incidens vasárnap este történt Zubin Potok városában, ahol a helyi szerbek megerősítették az utóbbi hetek során emelt úttorlaszokat. Koszovó Kosovska Mitrovica-i körzetében a Koszovó területén maradt szerbek mintegy fele, hozzávetőlegesen 50 ezer ember él egy tömbben a szerb határ közelében.
Az ismeretlenek által folytatott lövöldözés során senki nem sérült meg, a koszovói békefenntartók vizsgálják a körülményeket – áll a békefenntartó misszió (KFOR) által kiadott közleményben.
A szerb védelmi miniszter a hadsereg vezérkari főnökének társaságában a szerb-koszovói határhoz utazott, ahol elismerően nyilatkoztak a szerb erők harckészültségéről, illetve fegyvereik tűzerejéről - írja a France24.com.
A szerb haderő orosz fegyverekkel rendelkezik, amelyekre oroszországi adományok, illetve fegyvervásárlások révén tettek szert. Belgrád már hosszú ideje erő alkalmazásával fenyegeti egykori tartománya albán vezetését a koszovói szerbek érdekeinek védelmére hivatkozva.
Koszovó az 1998-99-es háború lezárását követően is a Balkán egyik tűzfészke maradt. Miután a NATO kikényszerítette a szerb fegyveres erők távozását a mára mintegy 95 százalékban albánok lakta, hozzávetőlegesen 1,9 millió lakosú területről, egy átmeneti időszakot követően az egykori dél-szerbiai tartomány 2008-ban deklarálta függetlenségét.
Az erőszak fellángolásától való félelem felerősödött a kis balkáni államban az Ukrajnát ért orosz agressziót követően. Miközben az Egyesült Államok, és az Európai Unió tagállamainak többsége független államként ismeri el Koszovót, Belgrád – Oroszország és Kína támogatását maga mögött tudva – továbbra is saját tartományaként tekint a területre.
Koszovó északnyugati térségében a helyi szerbek azt követően emeltek útakadályokat néhány héttel ezelőtt, hogy az albán hatóságok letartóztattak egy korábbi szerb rendőrtisztet. A demonstrálók a rendőr szabadon bocsátását követelik.
A politikai légkör is elmérgesedett Koszovóban: a szerb képviselők a korábbiakban kivonultak a helyi politikai intézményrendszerből az őket ért zaklatásokra hivatkozva. Belgrád az egyre növekvő feszültséget csak súlyosbította azzal, hogy kilátásba helyezte, minden lehetséges eszközzel a koszovói szerbek védelmére siet, amennyiben támadás éri őket.
A koszovói kormányzat arra kérte az országban 1999 óta állomásozó NATO-alakulatokat, hogy távolítsák el a szerb útakadályokat. Albin Kurti miniszterelnök tegnap találkozott a KFOR-erők parancsnokával, Angelo Michele Ristuccia tábornokkal, illetve az EU koszovói misszióvezetőjével, Lars-Gunnar Wigermarkkal a kialakult helyzet megvitatása céljából.
Belgrád ugyanakkor arra kérte a KFOR vezetését, hogy engedélyezzék számára 1000 katona telepítését Koszovó túlnyomó részben szerbek által lakott északnyugati körzetébe a helyi szerb lakosság védelme érdekében.
Felvetésükre mindezidáig nem kaptak választ. Tekintettel arra, hogy Koszovót a nyugati világ független államként ismeri el, gyakorlatilag kizárt, hogy a KFOR hozzájárulását adná szerb alakulatok megjelenésére az ország területén.
Az sem a feszültség csökkenése irányába mutat, hogy tegnap a koszovói határőrség megtagadta Porfirije szerb pátriárka belépését az ország területére. Porfirije elmondása szerint a béke üzenetét vitte volna a kisebbségi szerbek számára az ortodox karácsony közeledtével.
A szerbek államiságuk bölcsőjének tekintik Koszovót, itt található a Peci, illetve Gracanicai kolostor is, melyek a középkorban épültek, s amelyek a szerbek számára kiemelt vallási-történelmi-kulturális jelentőséggel bírnak.
A tartomány etnikai összetétele az évszázadok során folyamatosan változott, az albánok számaránya egyre nőtt, miközben a szerbeké folyamatosan csökkent.
Napjainkra csak mintegy 100 ezer szerb maradt Koszovóban, akik az éles vallási, kulturális különbségek miatt nem képesek beilleszkedni a többségi albán társadalomba.
Fotó: K2 Radio